A női kvótáról szóló törvénycsomagot 2015-ben terjesztik a parlament elé, és az új szabály 2016-tól lép majd életbe. Az előírás szerint azoknál a tőzsdén jegyzett részvénytársaságoknál, amelyeknél kétezernél több munkavállaló dolgozik, és a felügyelőbizottságot a munkavállalói részvétel elve alapján állítják össze, a testületben felszabaduló helyeket kötelező nőkkel betölteni, amíg el nem érik a 30 százalékos arányt. A szabály összesen 108 nagyvállalatra vonatkozik.

További 3500 cég, amely tőzsdén jegyzett részvénytársaság, vagy pedig a felügyelőbizottság összetételét tekintve a munkavállalói részvételt előíró jogszabály hatálya alá tartozik, saját hatáskörben állapíthat meg célokat a női részarány növelésére, de az önkéntes vállalás teljesítését már 2015-ben el kell kezdeni, és nemcsak a felügyelő bizottságban, hanem a menedzsment felső szintjén is, és rendszeresen jelentést kell készíteni a folyamat alakulásáról.

A igazságügyi, és a család-, idős-, nő- és ifjúságügyi minisztérium közös koncepciója szerint az állami intézményeknek és vállalatoknak jó példát kell mutatniuk, arra kell törekedniük, hogy a nők aránya 50 százalékra emelkedjen a vezető testületekben.

Ellenzéki pártok és gazdasági érdekképviseletek bírálták a terveket. A Zöldek szerint sovány eredmény, hogy több ezer cég közül csupán 108-at köteleznek a női kvóta bevezetésére. Az ellenzéki párt szerint ez azt mutatja, hogy a szociáldemokraták a konzervatívok ellenállása miatt nem tudták keresztülvinni a tavalyi választási kampányban ismertetett saját elképzelésüket, amely a vállalatok szélesebb körére vonatkozott és 40 százalékos női kvótát irányzott elő.

A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) szerint a női kvóta révén a politika önkényesen beavatkozik a cégek személyi döntéseibe, pedig hasznosabb lenne, ha a nemi arányok mesterséges változtatása helyett az alacsony női részarányt előidéző okokkal foglalkozna.

A legutóbbi, 2013-as adatok a német cégek felügyelőbizottságában átlagosan 12 százalék a nők aránya. A legnagyobb tőzsdei cégeknél, a DAX-30 indexben jegyzett részvénytársaságoknál magasabb, 22 százalékos ez az arány.