A 2008-as gazdasági világválság világított rá arra, hogy az egyének életkörülményei és a gazdasági fejlődés nincs mindig összhangban egymással - mutatott rá a szakember. Erre az Amerikai Egyesült Államokból hozott példát, ahol 1950 óta szinte töretlenül növekszik az egy főre jutó GDP, ugyanakkor a felmérések alapján az emberek szubjektív boldogság-érzete folyamatosan csökken.

Kincses Áron elmondta, hogy a jól-lét mérésére vannak nemzetközi és nemzeti próbálkozások. Az Európai Unió ugyanakkor olyan egységes, komplex indikátor-rendszert kíván létrehozni, amely európai szinten mérné a jól-léttel kapcsolatos mutatókat.

Objektív és szubjektív indikátorok mérésére egyaránt szükség van a rendszerben, hiszen az objektív mutatók javulása nem mindig áll összhangban a szubjektív mutatók változásával - hangsúlyozta a szakember.

Ismertetése szerint bármely olyan statisztikai mutató objektív, amit nem az emberektől kérdeznek meg. Példának okáért a közbiztonságra vonatkozó objektív adatok a rendőrségi vagy a bírósági statisztikák, ennek a szubjektív vetülete pedig az, ha az emberektől megkérdezik: mennyire érzik magukat biztonságban.

Az osztályvezető jelezte: Magyarországon 2013 nyarán egy minden európai országban azonos kérdéssor alapján készült felmérés, amelynek egyik modulja 36 szubjektív kérdést is tartalmazott. Ezek az emberek élettel, jövedelmi helyzettel, lakókörnyezettel kapcsolatos elégedettsége, önbecsülése és megbecsülése, mentális egészsége, személyes kapcsolatai, intézményekbe fektetett bizalma iránt érdeklődtek.