Egymást követő tizedik alkalommal döntött 25 bázispontos kamatcsökkentésről a jegybank monetáris tanácsa. A mostani döntéssel fenntartott kamatcsökkentési ciklust tavaly augusztusban, 7,00 százalékos kamatszint mellett kezdte el a testület.

A 25 bázispontos májusi kamatcsökkentés lehetőségére utalt korábban több jegybanki döntéshozó is az elmúlt hónap során. Matolcsy György MNB-elnök május 16-án egy miskolci konferencián jelezte: a monetáris tanács az inflációs pálya és más folyamatok alapján további lehetőséget láthat az alapkamat csökkentésére. Ugyanott Balog Ádám alelnök arról beszélt újságíróknak, hogy az áprilisi inflációs számok nem különböznek az eddigiektől annyival, hogy az lényegesen befolyásolná a monetáris tanács általános hozzáállását a kamatpályához.

Május 17-én Matolcsy György egy másik, balatonfüredi rendezvényen amellett érvelt, hogy a kamatcsökkentések fokozatossága, kiszámíthatósága és folyamatossága bevált, jó stratégia.

Nem mozdult a forint

Nem reagált a forint árfolyama a jegybanki kamatvágásra, a bejelentést követően is idei árfolyamcsúcsa közelében ingadozik.

Az eurót a bejelentés után tíz perccel is az azt megelőzően tartott 286 forinton jegyezték.

A svájci frank jegyzése gyakorlatilag változatlan, 228,20 forint, a dolláré 221,15 forint, a japán jené pedig 2,1670 forint volt a bejelentés után.

Kedden kora reggel az eurót 289,22 forinton, a svájci frankot 232,03 forinton, a dollárt 223,88 forinton, a japán jent pedig 2,1955 forinton jegyezték.

A forint reggel óta tartó folyamatos erősödéssel 285,67 forintos eurójegyzésen a tavaly december véginek megfelelő szinten idei legerősebb árfolyamát érte el.

Kedden a régiós devizák is erősödtek, bár a forint bő egy százalékánál szerényebb mértékben: a lengyel zloty 0,42 százalékkal, a cseh korona 0,19 százalékkal, a román lej 0,29 százalékkal.

Az elemző további csökkentést vár

A legfontosabb kérdés az, hogy meddig tudja még vágni a jegybank az irányadó rátát, mikor fejeződik be a tavaly augusztusban elkezdődött kamatcsökkentési ciklus. A hazai alapkamat folyamatos és kiegyensúlyozott csökkentését nagymértékben segítette a támogató nemzetközi környezet. A nagy jegybankok folyamatos likviditásbővítő programjaiból s a befektetők hozamvadász attitűdjéből a hazai forint és állampapírpiac is tudott profitálni, ugyanakkor az elmúlt héten közzétett Fed jegyzőkönyv, illetve Bernanke Fed elnök meghallgatásán elhangzottak azt sugallták a piacok számára, hogy az amerikai gazdaság erősödésével párhuzamosan a Fed likviditásbővítő programjainak lassítására kell számítani, sőt belátható időn belül véget is érhet a program. Ennek hatására a magyar piacon is megindult egy enyhébb korrekció, s a 10 éves kötvényhozam az elmúlt napokban visszaemelkedett 5 százalék környékére. A mai 3 hónapos DKJ aukción pedig - a szokásosnál visszafogottabbnak mutatkozó kereslet mellett - megállt a hozamszintek csökkenése.

A fenti tényezők azt sugallják, hogy a kamatcsökkenési ciklus alja már nincs annyira messze - vélekedett az elemző. Kifejtette: fundamentálisan nézve pedig, a magyar külső adósság és devizaadósság még mindig magasnak számít, ami továbbra is indokolja a forint javára szóló pozitív kamatkülönbözet fenntartását.

Bonyolítja a képet a forint ma délelőtt látott szárnyalása, ami összefüggésben lehet azokkal a pozitív várakozásokkal, melyek szerint az Európai Bizottság szerdán javasolni fogja Magyarország kiengedését a túlzott deficit eljárás alól. Mindenesetre, ha a ma látott felértékelődési hullám tartósnak bizonyul, esetleg még tovább erősödik a forint, akár további kamatcsökkentések is jöhetnek. Az elemző szerint július végére 4 százalékra csökken az alapkamat.