Infostart.hu
eur:
365.16
usd:
318.47
bux:
0
2026. szeptember 17. csütörtök Zsófia

Görögország tovább süllyed

Görögország a várakozásnál jobban vészelte át a ciprusi bankrendszer átalakítását, eddig nem igazolódtak be azok az aggodalmak, hogy a betétesek - a nagy ciprusi bankbetétekre kivetett egyszeri illeték példájának átvételétől tartva - tömegesen fogják külföldre menekíteni pénzüket - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Éppen ellenkezőleg. Jeórjiosz Provopulosz jegybankelnök múlt szerdán azt közölte, hogy a görög bankokban elhelyezett betétek márciusban több mint 1,5 milliárd euróval még gyarapodtak is. Provopulosz ismételten leszögezte, hogy a görög bankokban elhelyezett betétek, beleértve a 100 ezer eurón felülieket is, biztonságban vannak.

Viszont az, hogy elmaradt a görög pénzintézetek elleni roham, amelytől egyes bankigazgatók március elején még annyira tartottak, talán az egyetlen jó hír Görögországból. Máskülönben változatlan ütemben folytatódik a társadalmi erózió folyamata, még ha a hárompárti koalíció élén álló Antonisz Szamarasz miniszterelnöknek sikerült is legalább a politikai stabilitás illúzióját kelteni. Ennek az illúziónak azonban ellentmondanak a számok, amelyek néhány kivételtől eltekintve tartósan lefelé irányuló tendenciáról tanúskodnak. Egy, a szaloniki egyetemen a napokban nyilvánosságra hozott tanulmány szerint 2010 óta több mint 120 ezer orvos, mérnök, technikus, vegyész és más szakember fordított hátat az országnak. De sok alacsony képzettségű görög, illetve vendégmunkás is külföldre távozott, aminek következtében a népesség 11 millió alá eshetett.

Eközben sok görög politikus a magas munkanélküliségre hivatkozva vonakodik attól, hogy végrehajtsa a trojka - az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank - által követelt létszámleépítést az államapparátusban. A kormánykoalícióban változatlanul a Demokratikus Baloldal (Dimar) ellenzi a leginkább állami hivatalnokok elbocsátását. A párt még a koalícióból való kiválással is fenyegetőzött arra az esetre, ha ez bekövetkezne. De ebben a kérdésben a görög pártok között lényegében egyetértés uralkodik. Mindegyikük érdekelt a "felfújt" állami szektor, az ennek révén kiépült kliensrendszer fenntartásában, amely csődhelyzetbe sodorta az országot. Ehelyett a jelek szerint megelégednének a drákói adóterhek jóváhagyásával, amelyek viszont megfojtják a görög gazdaságot.

A Ta Nea című lap jelentése szerint azonban a trojka (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap) kitart az elbocsátások mellett: eszerint idén 7 ezer, 2014-ig pedig összesen 20 ezer állami tisztségviselő veszítené el az állását. Az ellenzéki, baloldali populista Sziriza, amely a legélesebben ellenzi a leépítést, követeli, hogy Athén ne engedjen a trojkának. Alekszisz Ciprasz pártvezető azt mondta, Németország végül úgyis beadja a derekát, mert különben felbomlik az euróövezet. Még egy harmadik eshetőség is szóba jöhet, "a kétsebességes euróövezet" - tette hozzá. Ciprasz felszólította Szamaraszt, hogy dolgozzon ki nemzetstratégiát a "déliek szövetségének" létrehozásáról, amellyel nyomás alá lehetne helyezni az euróövezet befizető államait.Alekosz Alavanosz, a Sziriza korábbi elnöke ezzel szemben egy "B Terv" elnevezésű párt alapítását helyezte kilátásba, amely Görögországnak az euróövezetből való kilépését fogja szorgalmazni. Mindezek a tervek heves németellenes retorikai kirohanásokkal kapcsolódnak össze. A konzervatív Új Demokrácia egyik politikusa, Szotirisz Hadzigakisz volt miniszter az Eleftherotipia című lapban megjelent vendégkommentárjában egyenesen a dél-európaiak holokausztjáról értekezett, amelyet a németek - akik "kollektív tudatukban" még mindig Európa meghódítására törnek - "mentőcsomagokkal" valósítanak meg.

Minden populizmusa ellenére a Sziriza mégis Görögország azon kevés politikai erői közé tartozik, amelyek komolyan szót emelnek az országba érkezett több tízezer menedékkérő érdekében. Sok ázsiai és afrikai illegális bevándorló továbbra is ugródeszkának tekinti Görögországot, ahonnan nyugat-európai EU-tagországokba próbál továbbutazni. Egy részük "alámerül" Athénban, ahol, különösen az Omonia tértől északnyugatra, egész utcák Karacsira vagy Mogadishura emlékeztetnek.

A bevándorlók nagyobbik részét menekülttáborokban helyezik el, ahol állandóak a panaszok az ott uralkodó állapotok miatt. Másfél hete 700 táborlakó még éhségsztrájkba is lépett, tiltakozásul a hosszú kényszertartózkodás - más adatok szerint a kitoloncolási eljárás elhúzódása - miatt. A Szamarasz-kormány további táborok felállítását jelentette be, és ezzel közvetve beismerte, hogy egynémely befogadó állomáson a helyzet valóban tarthatatlan. Miután az egyik táborban öngyilkossági kísérletek is történtek, a Sziriza több politikusa nagyobb támogatást követelt Görögországnak. Athénban dolgozó nyugat-európai diplomaták megértést mutatnak az ilyen segélykiáltások iránt. Végül is nem a görögök hibája, hogy országuk földrajzilag is a kontinens peremén helyezkedik el - írta a konzervatív német újság.

Címlapról ajánljuk
Reggeli autós káosz az iskoláknál: létezhet megoldás

Reggeli autós káosz az iskoláknál: létezhet megoldás

Vészhelyzet alakulhat ki az iskolák előtt. Ugyanis a szülő főleg a biztonság miatt viszi autóval a gyerekét egészen az iskola kapujáig, de ha ugyanezt több száz másik szülő is megteszi, akkor éppen az iskola előtti száz méteres szakasz válik a reggeli közlekedés legveszélyesebb részévé – mondta el az InfoRádiónak az önkormányzati kommunikációs hálózatokat működtető MUNIPOLIS magyarországi vezetője, Czinger Erik.
inforadio
ARÉNA
2026.09.17. csütörtök, 18:00
Tanács Zoltán
tudományos és technológiai miniszter
Dolgoznak, mégis maradnak a „mamahotelben”: lakáspiaci kényszerpályán a magyar fiatalok

Dolgoznak, mégis maradnak a „mamahotelben”: lakáspiaci kényszerpályán a magyar fiatalok

A 20–29 éves magyarok foglalkoztatási rátája 2025-ben már nagyjából az uniós átlag szintjén állt, a fiatalok mégis átlagosan 27,3 évesen költöztek el otthonról, vagyis egy évvel később, mint az EU-ban. Ez arra utal, hogy a „kényelmes mamahotel” önmagában aligha magyarázza a késői önállósodást: a Portfolio számítása szerint Budapesten egy 75 négyzetméteres használt lakás megvásárlásához már 13,5 évnyi, teljes egészében félretett nettó átlagkeresetre lenne szükség, és több vidéki centrumban is 10 év körül jár ez az érték. A fiatalok elköltözését így egyre kevésbé a munkalehetőségek hiánya, sokkal inkább a lakáspiacra való belépés magas költsége késlelteti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. szeptember 16. 21:07
2026. szeptember 16. 20:23
×
×