Az 500 megkérdezett vállalkozás döntő részénél (71%) a szombati munkavégzés minimális létszámmal zajlik, a megkérdezettek beszámolói szerint érdemi, az üzletmenetet elősegítő tevékenység alig-alig történik. Különösen igaz ez a külföldi tulajdonú cégekre, ahol az anyavállalat központjában a hétvégére tekintettel nem dolgoznak.

Sok vállalkozásnál egyfajta hangulatjavító intézkedésként a dolgozókat jellemezően 13-14 óra magasságában hazaengedik, mindössze 11 százalékos volt azon válaszadók aránya, ahol ténylegesen az irodában kell tölteni a teljes munkaidőt. A felmérésben résztvevő cégek 78 százalékánál arról számoltak be, hogy ezeken a napokon - az ügyfélforgalmat kezelő front-end területek kivételével - a legtöbb területen inkább csak háttér, adminisztratív jellegű munka folyik, a vezetők jellemző távollétében.

A felméréshez kapcsolódó személyes, interjú jellegű beszélgetésekben kiderült: a vállalkozások közel harmadánál (a megkérdezettek 31 százaléka) úgy vélik: a szombati munkavégzésnek nagyobb a működési költsége, mint az üzleti haszna, így a dolgozókat inkább kötelező szabadságra küldik. Ez a megoldás főleg a KKV szektorban működő kis és középvállalkozásokra jellemző. Jellemző, hogy a nem-kiskereskedelmi területen működő, jórészt szolgáltató cégek csak rövidített nyitva tartással üzemelnek.

Dacára az első látásra nem különösebben magas termelékenységnek, a felmérésben részt vevők 92 százaléka nem mondana le az egybefüggő 4 napos munkaszünetről, inkább vállalják a szombati munkavégzés kényelmetlenségét.

Ugyanakkor a válaszadók 64 százaléka úgy véli: ezek a napok kiválóak lennének a Magyarországon még egyelőre gyerekcipőben járó távmunka-lehetőségek tesztelésére vagy akár tartós bevezetésére is - jelezte Molnár Ákos, a kutatási projekt vezetője.