Infostart.hu
eur:
364.31
usd:
328.38
bux:
146855.57
2026. november 12. csütörtök Jónás, Renátó

Magyarország is mandátumhoz juthat az IMF igazgatótanácsában

Hivatalosan is elindították az európai államok azt a reformfolyamatot, amelynek eredményeként a fejlődő európai államok, így Magyarország is mandátumhoz juthat majd a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsában.

Belgium és Hollandia az IMF és a Világbank tokiói közgyűlésén jelentette be hivatalosan azt a korábbi elhatározását, hogy kezdeményezi két mandátumának összevonását, és a felszabaduló helyet Törökországnak, Csehországnak, Magyarországnak és Ausztriának ajánlja fel. Utóbbi államok felváltva, néhány évente jutnának mandátumhoz a tanácsban.

A jövőben - a tárgyalásokat jól ismerő források szerint - Lengyelország is mandátumhoz juthat: Svájccal felváltva venne részt a tanács ülésein.

A változás része annak a 2010-ben elindult folyamatnak, amelynek célja, hogy a megerősödő fejlődő piaci államok nagyobb beleszólást kapjanak a szervezet működésébe.

A fejlett gazdaságok, így az euróövezeti államok és az Egyesült Államok nehézségei közepette több fejlődő állam, így Kína, Brazília, Oroszország és India is ígéretet tett arra, hogy növeli befizetéseit a Valutaalapba, ennek eredményeként a szervezet teljes forrásállománya mintegy 500 milliárd dollárral, 1 billió dollárra nő. Ez a forrástöbblet nélkülözhetetlen egyebek mellett a hatékony euróövezeti válságkezelés finanszírozásához.

A befizetésekben nagyobb szerepet vállaló országok azonban növekvő gazdasági és politikai súlyuknak megfelelő szavazati jogokat követelnek az IMF vezetésében.

Az IMF irányításában - a második világháborút követő megalakulása óta - meghatározó szerepe van az Egyesült Államoknak és Európának. A 2010-ben bejelentett reformok után - ha végrehajtják - még mindig a két fejlett térségé lesz a többség a szervezet 24 tagú irányító testületében. Az európai államok akkor azt az ígéretet tették, hogy nyolc mandátumukból kettőt feladnak.

A változások előrehaladásának azonban komoly kerékkötője, hogy az amerikai képviselőház még nem hagyta jóvá a változásokat, így az európai döntéshozók is kivárnak a nagyobb reformokkal.

Guido Mantega, Brazília pénzügyminisztere a tokiói találkozón abbéli véleményének adott hangot, hogy a késlekedés alááshatja a szervezet hitelességét. Mint mondta, "az eddig bejelentett óvatos változások azt jelzik, hogy elsősorban kozmetikázással igyekeznek elhitetni, hogy zajlanak a reformok, nevezetesen azzal, hogy az Európai Unió fejlődő államait minősítik fel". Ez természetesen nem kezeli azt a helyzetet, hogy Európa felülreprezentált a tanácsban - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
A nagy vita előtti két kis vita – Először Európa, majd az Európai Unió ül össze most

A nagy vita előtti két kis vita – Először Európa, majd az Európai Unió ül össze most

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a kétnapos dublini európai találkozóval kapcsolatban az InfoRádióban elmondta: a 48 országos csoportosulás immár 9. alkalommal ül össze 4 év alatt, másnap viszont már az unión kívül álló országok nélkül, informálisan, a november végi csúcsot előkészítő vitát folytatnak a tagállamok a következő 7 éves költségvetésről és az ezzel immár szorosan összefüggő ukrajnai finanszírozásról. Utóbbi lehetséges módjáról is beszélt a szakértő.

Vízügy: bármennyi eső jöhetne még

A rendkívül száraz nyári hónapok után novemberben ismét jelentősebb mennyiségű csapadék érkezett Magyarországra. Az ország különböző térségeiben eltérő mennyiségű eső hullott, ami a folyók és tavak vízállásán is érezteti hatását. A legfrissebb vízügyi adatokról, a folyók és tavak jelenlegi állapotáról, valamint a csapadék területi eloszlásáról Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.12. csütörtök, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×