A harmadik negyedévi adat megegyezik az előzetesen közölttel.

A növekedés hajtóereje elsősorban a mezőgazdaság, másodsorban az ipari export volt.

A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény - öt negyedéven át tartó - csökkenése 2010 első negyedévében megállt, az azóta gyorsuló ütemű növekedés 2011 második negyedévtől enyhülő üteműre fordult - közölte a KSH. A növekedés súlypontja az ipari termelésről, illetve a külkereskedelmi többletről a mezőgazdaságra került át.

Az Európai Unió (EU27) bruttó hazai terméke 2011 harmadik negyedévében 1,3 százalékkal bővült az előző év azonos negyedévhez viszonyítva.

A magyar gazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok harmadik negyedévi teljesítménye.

A mezőgazdaság átlagos teljesítményt mutat, de az előző évi alacsony szinthez képest ez jelentős növekedést (28,5 százalék) jelent. A mezőgazdaság 1,3 százalékkal járult hozzá a növekedéshez.

Az ipar hozzáadott értéke 3,5 százalékkal növekedett, főként a feldolgozóiparban bekövetkezett 4,6 százalékos bővülésnek köszönhetően. Az ipari termelés motorja - az elmúlt negyedévekhez képest kisebb mértékű növekedés ellenére - változatlanul az exportorientált vállalatok teljesítménye volt.

A KSH átlag feletti volumenbővülést regisztrált a járműgyártásban, a textília, ruházat, bőr és bőrtermék, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék, valamint a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártásában.

Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az első félévi csökkenés után növekedést mutatott, ami az előző évinél nagyobb volumenű mezőgazdasági terméssel, illetve a népegészségügyi termékdíj bevezetését megelőző készletre termeléssel áll összefüggésben.

Az ipar egészében 0,9 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

Az építőipar teljesítményének hatodik éve történő visszaesése tovább folytatódott (-14,3 százalék). A további szűkülést a nagyberuházások hiánya és a lakásépítések visszaesése okozta.

A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 1,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,9 százalékkal csökkent, így 0,3 százalékponttal lassította a GDP növekedését. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén 1,9 százalékos csökkenés következett be. A szállítás, raktározás területén 0,5 százalékos teljesítménybővülés mutatkozott elsősorban a közúti áruszállítás növekedése következtében.

A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítményének csökkenésében fontos szerepet játszott, hogy a bankok hitelaktivitása nem mutatott lényeges javulást, miközben az újonnan kihelyezett hitelek volumencsökkenését az emelkedő kamatmarzsok tompították.

A termékadók- és támogatások egyenlege 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP harmadik negyedévi növekedéséhez.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2011 harmadik negyedévében stagnált. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,1 százalékos emelkedést mutatott. A háztartások fogyasztási kiadásán belül az élvezeti cikkek, a lakberendezés és a szabadidős és kulturális szolgáltatások volumene kis mértékben emelkedett. Volumencsökkenés mutatkozott az élelmiszerek fogyasztásában, a lakás-szolgáltatásoknál és a vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatásoknál az előző év azonos időszakához képest.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 0,9 százalékkal csökkent éves összehasonlításban. A közösségi fogyasztás 1,4 százalékkal esett vissza.

Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 0,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest és 0,2 százalékponttal fékezte a GDP növekedését.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás visszaesése ismét jelentős mértékű, 8,6 százalékos volt, ami 1,6 százalékponttal fékezte a növekedést. Az építési beruházások továbbra is jelentős mértékben elmaradtak az egy évvel korábbitól ugyanakkor a gép- és berendezés-beruházások jelentősen nőttek.

A készletek állománya a harmadik negyedévben folyó áron 175 milliárd forinttal nőtt míg az előző év azonos időszakában 22 milliárd forint volt a növekedés.

A bruttó felhalmozás 2,3 százalékponttal lassította a GDP változását.

A belföldi felhasználás a harmadik negyedévben összességében 2,6százalékkal csökkent.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 594 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 7,6 százalékos, az import 3,3százalékos növekedést mutatott. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások exportja 6,8 százalékkal, míg importja 1,8% százalékkal nőtt.

A nettó export 3,9 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a KSH-adatokra reagálva közölte: a magyar gazdaság 2010 második negyedéve óta kiegyensúlyozott teljesítményt mutat, a GDP növekedés az egyre kedvezőtlenebbé váló külpiaci folyamatok ellenére is 1,5-2 százalék körül ingadozott.

A tárca felhívta a figyelmet, hogy a romló külpiaci feltételek mellett Magyarország az EU-átlagánál kissé erősebben tudott bővülni; a gazdaság belső motorjai részben a stabilizálódás jeleit mutatják, azonban a növekedés forrása továbbra is a külkereskedelmi szektor.