A brit kormányfő, aki csütörtökön egynapos hivatalos látogatást tett Prágában, a vendéglátója, Petr Necas cseh miniszterelnökkel való tárgyalások után újságíróknak elmondta: úgy véli, jobb lenne, ha az euróövezet országai által összeadott alapból, illetve a Nemzetközi Valutaalaptól kapnának segítséget a görögök.

"A mi álláspontunk világos. Nagy-Britannia nem része az euróövezetnek, s mi az első segélycsomaggal kapcsolatos vitában sem vettünk részt. Nagy-Britannia a Görögország megsegítésére tervezett második segélycsomagban sem kíván részt venni" - szögezte le Cameron.

Petr Necas hozzátette: a Cseh Köztársaság álláspontja egyezik a britek álláspontjával.

Az EU nagyvonalúan támogatta Görögországot csatlakozása óta

Az Európai Unióhoz való csatlakozásától, 1981-től 2006-ig Görögország 52 milliárd euró támogatást kapott az Európai Unió strukturális alapjából.

A most folyó költségvetési periódusban, 2013-ig Görögország további 20,4 milliárd eurót kaphat a strukturális alapból, amiből Athén 4,9 milliárdot már lehívott. Összehasonlításképpen: Németország ebben a periódusban 26,3 milliárd eurót kaphat.

Ezen felül 1981 és 2009 között az EU további 8,6 milliárd eurót utalt át Görögországnak a mezőgazdasági alapból vidékfejlesztésre, a mezőgazdasági termelőknek pedig 62 milliárd eurót fizettek ki közvetlen támogatásként. Ezt azonban az Európai Bizottság nem támogatásként tartja számon, mert az európai mezőgazdasági politika messzemenően felváltotta a nemzetit.

Kutatásokra, képzésre, oktatásra, közlekedési és energiaipari programokra 2007 és 2009 között az Európai Bizottság adatai szerint Görögország 1,6 milliárd eurót kapott, míg Németország közel 7 milliárdot.