Ez úgy érhető el - fűzte hozzá -, hogy növekszik a megújulók részaránya, és - amennyiben a kormány a megfelelő biztonsági és gazdaságossági elemzések ismeretében úgy dönt - a Paksi Atomerőmű telephelyén új blokkok létesülnek. Megfelelő költséghatékonyság esetén a megnövelt hatékonyságú modern gázturbinák és széntüzelésű erőművek is reális alternatívát jelenthetnek.

Az államtitkár közlése szerint hat forgatókönyvet dolgoztak ki, amelyben hármat - a beruházási igény, a szén-dioxid-kibocsátás, a várható áramár és a nettó importigény alapján - közel azonos értékűnek ítéltek a tervezet kidolgozói, de a társadalmi vita végéig nem foglalnak állást egyik mellett sem.

Bencsik János elmondta azt is, hogy a tervezet szerint stratégiai tartaléknak tekintik a hazai lignitvagyont a jelenlegi kitermelési kapacitással és infrastruktúrával, de a szén-dioxid- leválasztási és tárolási technológiák alkalmazásával.

A tervezetet kidolgozó szakemberek arra számítanak, hogy a hő célú felhasználás mintegy másfél-két milliárd köbméterrel csökkentheti a földgázfelhasználást. Ugyanakkor valamennyi alternatíva azzal számol, hogy 2020 után jelentősen - három-négy milliárd köbméterrel - nő majd a villamos erőművek igénye, így mindegyik forgatókönyv szerint a földgáztüzelésű erőművek képviselik a legnagyobb részarányt.

Az egyoldalú gázimport-függőség súlyos ellátás-biztonsági kockázatot, tartóssá válása pedig jelentős árkockázatot is jelent. A földgázhálózat határkeresztező kapacitásainak bővítésével lehet javítani az ellátásbiztonságot, és segíteni a gázpiaci verseny kialakulását.