A válaszadók 12 százaléka ingatlancélra félretett pénzét bankbetétben, 11 százalék pedig lakás-előtakarékossági betétben tartja, míg 6 százalék egyéb értékpapírban, három százalék pedig állampapírban gyűjti megtakarításait.

A lakáscélú beruházást tervezők 17 százaléka lakás-előtakarékosság segítségével egy-két éven belül ingatlan beruházást fontolgat. Ugyanakkor még azok kilenc százalékának is van lakás-előtakarékossági szerződése, vagy más megtakarítása, akik rövidtávon nem hajtanának végre ingatlancélú beruházásokat.

A lakosság most leginkább meglévő ingatlanjaik feljavításában, korszerűsítésében, bővítésében gondolkodik, semmint másikra cserélésében. A megkérdezettek 14 százaléka - ez képviselte a legnagyobb arányt - energiatakarékos beruházást tervez, 5 százalékuk meglévő ingatlanát bővítené, míg hét százalékuk vásárolna házat vagy lakást, és csak két százalék fogna építkezésbe.

A községekben a válaszadók negyede szeretne ingatlancélú beruházásokat indítani, míg Budapesten a megkérdezettek 19 százalékának vannak ilyen tervei - mutat rá a felmérés.

A lakáscélú beruházást tervezők között a többség - 72 százalék - kisebb, legfeljebb 3 millió forint összegű beruházásban gondolkodik. Közepes nagyságú összeget szán erre a célra 17 százalék, míg a nagynak tekinthető, 10 millió forint feletti összeg elköltését a beruházást tervezők csupán 10 százaléka vállalna.

A lakossági lakáshitel felvételi kedv még nem tért vissza, mivel a lakáscélú beruházást tervezőknek csak 31 százaléka akarja hitelfelvételből megoldani ezt. Az ilyen beruházást tervezők 57 százaléka elutasítja a hitelfelvételt, 12 százalékuk pedig még nem tudja, felvenne-e kölcsönt tervei megvalósításához.

A hitelfelvételt tervezők 54 százaléka csak alacsonyabb havi törlesztőrészletet vállalna, a közepesnek tekinthető 40-80 ezer forintos részletet 39 százalék tudna fizetni, e felett csupán 1 százalékuk vállalna terheket.