A nemzetközi gyakorlat szerint olyan folyamatokat kell kialakítani a vállalatokon belül, amelyek garantálják, hogy a cég szabálykövető módon működik, az átláthatóság érvényesül minden tevékenységében, a korrupciót pedig semmilyen mértékben sem tolerálja - mondta az InfoRádiónak az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara transzparencia-bizottságának elnöke.

Lakatos Péter hozzátette: a vezetőségnek példát kell mutatnia, és fontos az is, hogy legyen egy olyan, a vállalat napi működésétől független fórum, egy olyan munkatárs, akihez a dolgozók a következményektől való félelem nélkül fordulhatnak, akinek jelenthetnek, információkat adhatnak a nem kívánatos folyamatokról.

Az államnak saját intézményrendszerén, valamint a jogi szabályozáson, különösen a büntetőjogon keresztül is fontos szerep jut a korrupcióellenes harcban, az elrettentő erő azonban az AmCham bizottsági elnöke szerint nem elég ahhoz, hogy társadalmi méretű változás menjen végbe e téren.

Az államigazgatásban zajló átalakításról szólva Lakatos Péter azt mondta: a centralizáció - mivel csökkenti a döntéshozatali szintek számát - elméletben segíti a korrupció elleni harcot. Más kérdés azonban, hogy mindez hogyan hat a rendszer gyakorlati működésére.

A kormány határozott

Korábban Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a budapesti, Öntisztulás című korrupcióellenes konferencián arról beszélt, hogy a magyar kormány elkötelezett a korrupció elleni harc iránt. A miniszter az AmCham Hungary rendezvényén kifejtette azt is, hogy az öntisztulást mindenkinek saját magán kell kezdeni.

A miniszter közölte: az Állami Számvevőszékkel hamarosan megállapodnak egy olyan együttműködésben, amelynek keretében rendszeresen tapasztalatokat cserélnek majd arról, miképpen lehet még hatékonyabban fellépni a korrupció ellen.

Ezen túlmenően az idei költségvetésben többletpénzt adtak az ügyészségeknek és a bíróságoknak azért, hogy hatékonyabbak lehessenek a korrupció elleni fellépésben. Az ügyészségek most veszik fel azokat a specialistákat, akik kimondottan a korrupcióval foglalkoznak, míg a bíróságoknak azért adtak több pénzt, hogy például a sokszereplős, bonyolult, nagy jelentőségű korrupciós ügyeket gyorsabban tudják elbírálni.

A miniszter elmondta, az új Büntető Törvénykönyvben szigorúbb lesz a korrupció ellenes szabályozás, nagyobbak lesznek a büntetési tételei, s már dolgoznak az új, átláthatóbb viszonyokat teremtő, várhatóan jövőre hatályba lépő közbeszerzési törvényen is.