A legjobb nemzetközi gyakorlathoz közeledve így új kódszavakat tanulhatnak majd a piaci szereplők, de fontos tudni, hogy a kamatdöntéseket ténylegesen meghozó monetáris tanácsot semmilyen mértékben nem köti az a kamatpálya, ami az új modellből adódik - olvasható a Portfolio.hu cikkében.

Hogy volt eddig?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői stábja a negyedévente készített inflációs jelentésekben eddig feltételes jellegű előrejelzéseket adott, amelyek egy adott alappálya mentén, a feltételek együttes bekövetkezése esetén a legvalószínűbb forgatókönyvet jelenítették meg. Az alappálya lényeges része volt, hogy a teljes előrejelzési horizontra az akkor érvényes jegybanki alapkamatot és a megelőző hónap átlagos euró/forint árfolyamát rögzítették.

Az így készült előrejelzések tehát azt mutatták, hogy változatlan monetáris kondíciók mellett mi történne a gazdasággal, hogyan alakulna a következő időszakban például az infláció és emiatt találkoztunk gyakran a közép távú, 3 százalékos jegybanki inflációs cél feletti előrejelzésekkel. Ezt látva aztán a monetáris tanács döntött arról, hogy szigorítja-e és ha igen, akkor milyen mértékben és milyen időtartam alatt a monetáris kondíciókat. A változatlan alapkamat és árfolyam feltételezés nagyon gyakran lényegében irracionális volt és emiatt torzítást vitt a többi gazdasági változó előrejelzésébe is.


A változás lényege

A jegybanki stáb által kifejlesztett és letesztelt új modell abból az alap célkitűzésből indul ki, hogy közép távon, azaz hat-nyolc negyedéves időhorizonton, három százalékra (illetve a köré) csökken az infláció és ebből "bontja vissza", hogy ehhez milyen kamat- (és árfolyam) pályán keresztül vezetne az út. A jövő szerdán, március 30-án megjelenő 2012-es inflációs "előrejelzést" tehát nem szabad majd összevetni a novemberi inflációs jelentésben szereplő adattal, hiszen utóbbi még egy másik modell szerint készült.

Csermely Ágnes, a jegybank igazgatója az új modell bemutatásakor hangsúlyozta: az a megközelítés, hogy mi szükséges a három százalékos jegybanki cél eléréséhez, segíthet jobban horgonyzottá tenni az inflációs várakozásokat, ráadásul az új modell eredményei (az endogén kamat- és árfolyampályával) segítenek jobban összehasonlíthatóvá tenni az inflációs jelentés makrogazdasági előrejelzéseit a piaci és kormányzati előrejelzésekkel (amelyek szintén arra a feltételezésre épülnek, hogy a jegybank majd teszi a dolgát).

Az MNB szakértői stábja egy alap kockázatérzékelési pálya mentén futtatja le a modellt és eszerint adódik a kamat (és árfolyam)pálya. Ezt egyelőre nem hozza nyilvánosságra a stáb, hanem bizonyos kifejezések (kódszavak) alkalmazásával körbeírja majd az inflációs jelentés külön fejezetében. Mint ismert, többek között az Európai Központi Bank kapcsán is létezik egy kommunikációs kódrendszer, amely segítségével a jegybanki döntéshozók "üzenni tudnak" a piaci szereplőknek a várható kamatlépések időzítéséről, illetve mértékéről. Éppen ez volt az a kódrendszer, amely alapján a piaci szereplőket jókora meglepetés érte március elején, ugyanis kiderült, hogy az EKB már akár április elején kamatot emelhet, noha azt csak augusztus körülre árazták a piaci szereplők.

Kiemelten fontos, hogy az új magyar jegybanki modell által adott kamatpálya a monetáris tanács számára csak egy input információ a sok közül, azaz semmilyen mértékben nem köti meg a "kezét" a döntések során. A monetáris tanács a jegybanki stábhoz képest eltérő módon is érzékelheti a kockázatokat és azokat a kamatdöntéseket követő indoklásban, illetve a sajtótájékoztatón is külön hangsúlyozhatja. A monetáris tanács tagjai kérhetik a stábot arra, hogy különböző kockázati forgatókönyvek eredményeit is mutassák be számukra a kamatdöntések előtt és ezen kockázati forgatókönyvek közül legfeljebb hármat a monetáris tanács döntése alapján a stáb bemutat majd az inflációs jelentésben.

A stáb akkor fogja majd a modell alapján adódó jegybanki kamatpályát az inflációs jelentésekben publikálni, amikor azt tapasztalja, hogy a modell alapján adódó "szükséges kamatpálya" és a monetáris tanács által követett gyakorlat "összecsiszolódik"; ez a nemzetközi tapasztalatok alapján több éves tanulási folyamat is lehet.

Miért éppen most?

A rögzített kamat feltételezésre épülő jegybanki modellezésről számos jegybank már 2005-2006 körül más modellekre tért át és ezt látva az MNB stáb négy évvel ezelőtt tűzte ki a célt, hogy egy jó előrejelző képességű új modellt fejlesszen. Ennek nyomán előbb egy DSGE modellt hozott létre, de azt tapasztalta a stáb, hogy ennek az előrejelző tulajdonsága nem erős. Emiatt egy évvel ezelőtt döntött úgy, hogy a most bevezetendő ún. gap-modellt fejleszti ki, amelynek a tavaly novemberi inflációs jelentéskor már sikeres volt a próbafordulója. Csermely Ágnes jelezte, hogy az eddig használt modellt a továbbiakban is végigfuttatják a háttérben "biztonsági" megoldásként.

Mi vár ránk jövő héten?

A közelmúltban kinevezett új összetételű monetáris tanács hat fővel dönt az irányadó kamatlábról a jövő hétfői ülésen. A döntésről megjelenő közleményben, illetve a döntésről szóló sajtótájékoztatón az MNB vezetése a további kamatpályára utaló, az eddiginél akár hangsúlyosabb utalásokat is alkalmazhat az általa lényegesnek tartott kockázati tényezők ismertetése mellett.

Hétfőn a kamatdöntéssel egy időben megjelennek a friss inflációs jelentés főbb gazdasági előrejelzései (GDP, infláció), amelyek a 2012 végéig terjedő időszakra vonatkoznak majd. A fentiekből következően az éves alapú inflációra vonatkozó előrejelzés az időhorizont végére a három százalékos jegybanki célt, illetve ahhoz közeli értéket tartalmaz majd és emellett lesz lényeges a gazdasági növekedéssel kapcsolatos előrejelzés.

A jegybank március 30-án délelőtt tíz órakor teszi közzé a friss inflációs jelentést, amelyről aznap délután egy órakor a stáb egyik vezetője tart egy ismertetőt - közölte a Portfolio.hu.

Az új rendszer az eddigitől teljesen eltérő szemléletet hoz. Míg a korábbi felállás kommunikációs nehézségeket jelentett a jegybank számára abban, hogy miként közvetítse a gazdasági szereplők felé a gazdasági kilátásokat, ez most könnyebbé válik, anélkül, hogy a jegybanki stáb által szükségesnek gondolt kamatpálya megkötné a monetáris tanács kezét - mondta el Weinhardt Attila az InfoRádióban.

A portfolio.hu elemzője hozzátette: a mostani lépés közeledést jelent legjobb nemzetközi gyakorlathoz, ugyanis több fejlett állam jegybankja már használja a nálunk most bevezetendő modellt.