Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Donald Trump amerikai elnök (k) sajtótájékoztatót tart a NATO-csúcstalálkozó második napján Ankarában 2026. július 8-án.
Nyitókép: Filip Singer

Fegyverkezés: szükség volt Európa ígéretére, Amerika nem fogja bármeddig megvédeni – elemző

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint 2025-ben rekordot döntött Európa fegyverkezése, de még messze a „stratégiai autonómia”. Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője beszélt a részletekről az InfoRádióban.

A Stockholmi Békekutató Intézet szerint a tavalyi évben Európában növekedett legnagyobb mértékben a védelmi kiadások értéke. A számok nyelvén: tavaly 14 százalékkal emelkedtek Európa védelmi kiadásai, ez összegszerűen 864 milliárd dollár.

A növekmény az Egyesült Államokét is megelőzi, voltaképp

a II. világháború óta nem költött ennyit fegyverkezésre Európa;

ez a NATO-csúcson is téma volt.

Az InfoRádió megkeresésére Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője felidézte, Donald Trump régóta azt várta az európai szövetségesektől – és ezt hangoztatta is –, hogy fizessék közösen a NATO számláját, kiegyenlítettebben, mint eddig, annál is inkább, mivel egy közös védelmi szövetségről van szó. A kritikának szerinte egyébként részben volt is alapja, mert ha megnézzük a védelmi kiadások megoszlását, valóban

az Egyesült Államok volt az, amely a pénz 70-80 százalékát korábban beletette, és képességekkel is sokkal jobban hozzájárult a NATO-hoz.

Ez a helyzet egyenlítődik most ki lassan, ennélfogva a legutóbbi, ankarai NATO-csúcson már csendesebb is volt e tárgyban Donald Trump Nagy Dávid szerint.

Az európai ráfordítás növekedése most:

  • a tagállami GDP 3,5+1,5 százalékát költik védelemre, ebből
  • 3,5 százalék tisztán védelmi kiadás
  • 1,5 százalék pedig védelmi jellegű kiadás, ami kettős felhasználású (útfelújítás, hídépítés, infrastrukturális beruházás).

Az elköteleződésből egyébként Spanyolország kibújt, jegyezte meg az elemző.

Hangsúlyozta: maga a fegyverkezés és főleg a stratégiai jellegű fegyverrendszerek beszerzése, építése, vagyis a stratégiai autonómia elérése nem egy-két évben mérhető, 5-7-10 évet is fel fog emészteni.

„Ebben a tekintetben Európa még nagyon az elején jár a folyamatnak, sok tekintetben nincs is meg a képessége, hogy olyan eszközöket építsen, mint például stratégiai mélységű légvédelem vagy például olyan vadászgéppark F35-ösökből, ami az Egyesült Államoknak megvan” – ecsetelte Nagy Dávid.

Hozzátette:

a teljes kontinensre kiterjedő nukleáris védőernyő sincs, amit szintén az USA biztosít,

így hiába hangoztatja Európa a stratégiai autonómiát, önmagát még bőven nem tudja megvédeni amerikai segítség nélkül.

A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×