A bűnözők – magukat gyakran az MNB, a rendőrség vagy valamelyik kereskedelmi bank munkatársainak kiadva – telefonon jellemzően azt állítják, hogy biztonsági incidens érte az ügyfél bankszámláját, de sikerült megakadályozni a pénz illetéktelen továbbutalását. Ezután megpróbálják feltérképezni, hogy az ügyfél milyen megtakarításokkal rendelkezik.

Ha a telefonos beszélgetés során kiderül, hogy az ügyfélnek van számlája az államkincstárnál, akkor különböző ürüggyel ráveszik arra, hogy ahhoz igényeljen online hozzáférést is, ha pedig egy áldozatnak nincs kincstári számlája, a csalók megpróbálják rábeszélni annak megnyitására és pénz utalására – ismertette az MNB.

Ha kibercsalók megszerzik az ügyféltől a számlára való belépéshez szükséges bizalmas azonosítót és jelszót, az online kincstári felületen egy olyan bankszámlaszámot rögzítenek, amelynél az ügyfelet tüntetik fel számlatulajdonosként, miközben a számlaszám ténylegesen a bűnözőké. Utolsó lépésként a kincstári számlán lévő szabad összeget, vagy értékpapírok eladásából származó pénzt elutalják a saját bankszámlájukra.

A jegybank hangsúlyozta: az MNB, a Magyar Államkincstár, illetve más pénzügyi intézmények soha semmilyen körülmények között nem kérik el az ügyfelek azonosítóit telefonon, e-mailben vagy sms-ben. Célszerű különösen körültekintőnek lenni az olyan megkeresés esetén, amely sürgető intézkedésre szólít fel, vagy bizalmas adatok kiadását kéri. Ilyenkor érdemes megszakítani a hívást, és az érintett intézmény hivatalos ügyfélszolgálati elérhetőségén tájékozódni.