Infostart.hu
eur:
362.94
usd:
324.26
bux:
144809.54
2026. november 9. hétfő Tivadar

548 millió eurós külker többlet

A külkereskedelmi mérleg többlete júliusban 548 millió euró (147 milliárd forint) volt, 972 millió euróval (250 milliárd forinttal) több, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslését szerdán.

Az export euróban számolva 18 százalékkal, az import pedig 32 százalékkal csökkent az előző év júliusához képest.

Az első hét hónapban a külkereskedelmi mérleg 2,6 milliárd euró (752 milliárd forint) aktívummal zárt, mintegy 2,74 milliárd euróval (784 milliárd forinttal) javult az egy évvel korábbi, 136 millió euró (31 milliárd forint) passzívumhoz képest.

A KSH első becslése szerint a kivitel értéke júliusban 5,064 milliárd eurót (1.388 milliárd forintot), a behozatalé 4,5 milliárd eurót (1.242 milliárd forintot) ért el.

A júliusi kivitel 78, a behozatal 70 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolították.

Az első hét hónapban - előzetes adatok szerint - a kivitel értéke 33,45 milliárd eurót (9.632 milliárd forintot), a behozatalé 30,8 milliárd eurót (8.879 milliárd forintot) tett ki. A kivitel euróban 25, a behozatal 31 százalékkal csökkent az egy évvel korábbizhoz képest.

Az első félévben a külkereskedelmi mérleg 2,055 milliárd euró (606 milliárd forint) többletet mutatott, 1,766 milliárd euróval (534 milliárd forinttal) javult az egy évvel korábbihoz képest.

A kivitel volumene ebben az időszakban még 20, a behozatalé pedig 25 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Tavaly az első hét hónapban a külkereskedelmi termékforgalom 227 millió euró (52,8 milliárd forint) többlettel zárt, ami az egyenleg 508 millió eurós (123 milliárd forintos) javulását jelentette az egy évvel korábbihoz képest.

Címlapról ajánljuk
Ukrajna szomszédjában, Krakkó árnyékában – „Már általános iskolás kortól lehet lőtérre járni”

Ukrajna szomszédjában, Krakkó árnyékában – „Már általános iskolás kortól lehet lőtérre járni”

Tömegmészárlás történt Krakkóban szombaton. A rendőrség először terrorcselekményként kezelte a történteket. Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő az InfoRádióban a cselekményt végrehajtó személy nézeteiről, valószínűsíthető mentális sérültségéről és a történtek minősítéséről is beszélt az InfoRádióban hétfő reggel.

Magyar Péter viszonválasza: ha láttam volna Lezsák Sándor nevét, biztosan közbeavatkoztam volna

Az idő rövidsége – Magyar Péter délutáni berlini útja – miatt tömören válaszolt a Mi Hazánk, a KDNP és a Fidesz felszólalására a parlamenti hétfőn Magyar Péter, de viszonválaszában leginkább a múlt heti, nagy vihart kavart ügynökakta-nyilvánosságra koncentrált, tolmácsolva az MDF-alapító Lezsák Sándor lánya felé a levéltár bocsánatkérését is, de rámutatva, az érintett levéltár nem a kormány, hanem az Országgyűlés alá tartozik.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Pusztító csapást mértek az orosz elitalakulatra, szokatlan lépésre szánta el magát Moszkva – Háborús híreink hétfőn

Pusztító csapást mértek az orosz elitalakulatra, szokatlan lépésre szánta el magát Moszkva – Háborús híreink hétfőn

Az ukrán fegyveres erők négy orosz drónirányító központra mértek csapást a megszállt ukrajnai területeken és az oroszországi Brjanszki területen. A művelet során az elfoglalt Bergyanszkban eltalálták a Moszkva által kiemelten kezelt Rubikon drónegység egyik bázisát is - írta meg a United24. Harminc év után először indított útnak nyersvasszállítmányt az északi-sarki Murmanszk kikötőjéből Oroszország. A Kyiv Post cikke szerint azért kényszerültek az orosz acélipari szereplők a szokatlan lépésre, mert a fekete-tengeri ukrán drón- és rakétatámadások gyakorlatilag megbénították a hagyományos déli szállítási útvonalakat, a balti-tengeri kikötők pedig már nem bírják a megnövekedett forgalmat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×