A gazdasági teljesítményt visszafogják a külső kereslet zuhanása és a belföldi kereslet gyors szűkülése mellett az új kormány kiadáscsökkentő és adóátrendező intézkedései. Miközben a gazdaság teljesítménye 5,5 százalék körüli mértékben esik, a külső egyensúly látványosan javul, a belső pedig megfelel a nemzetközi követelményeknek.

A külkereskedelmi egyenleg már az első negyedévben jelentős, 0,6 milliárd eurós aktívumot mutatott. A pénzpiaci forráshiány kikényszeríti a külső deficit mérséklését. A külső finanszírozási igény a 2008. évi 7,8 milliárd euróról 2009-re 2 milliárd euróra, a GDP 2,2 százalékára csökken. Az import exportnál erőteljesebb visszaesése miatt jelentősen bővül a külkereskedelmi aktívum, a csökkenő profittermelés miatt visszaesik a jövedelemkiáramlás - bár a kamatteher emelkedik -, s 1,1 milliárd euróról mintegy 2,5 milliárdra emelkednek a nettó EU-források. A 2 milliárdos hiányt döntően az IMF-EU hitel finanszírozza.

Az év közepéig a visszaeső kereslet és a csökkenő nyersanyagárak mérséklik a drágulás ütemét, így az infláció az év közepére 2,5 százalék környékére csökken. A mérséklődés ellen hat a gyenge forint, ami egyre több területen gyűrűzik be az árakba. Az év közepétől a várható áfa- és jövedékiadó-emelés gyorsítja az inflációt. Összességében az év közepi adóemelések hatására az év végére átmenetileg 7 százalék közelébe emelkedhet a drágulás üteme, éves átlagban pedig 4,5 százalékos infláció várható.

Az üzleti szférában februárra már 3 százalékra csökkent a bruttó keresetek dinamikája, s az év egészében ennél is kisebb emelkedés valószínű. A közszférában 3 százalék körüli nominális csökkenés valószínű. Így a bruttó keresetek összességében csak minimálisan emelkednek, s végeredményben 4 százalék körüli reálkereset-csökkenés várható a GKI szerint.

A nyugdíjak reálértéke - a már végrehajtott 3,1 százalékos emelést és a 13. havi nyugdíj második felének ki nem fizetését feltételezve - ennél valamivel jobban csökken, miként a családi támogatásoké is. A vásárolt fogyasztás a reáljövedelmek csökkenésénél is erőteljesebben, mintegy 6 százalékkal esik vissza.

Ezt egyrészt a növekvő munkanélküliség magyarázza, de a fő ok a fogyasztók megtakarítási hajlandóságának látványos emelkedése. Ez utóbbi kényszer - a növekvő hiteltörlesztés, a hitelek nehéz hozzáférhetősége és költségesebbé válása miatt -, de érdekeltség is; hiszen a betéti kamatok magasak, a hitelfelvételhez szükséges önrész nő, s ennek összegyűjtéséhez időre van szükség - fogalmaznak.

A GDP-arányos megtakarítási ráta legalább 5 százalékra emelkedik. A beruházások - főleg a gépberuházások elhalasztása miatt - mintegy 10 százalékkal esnek vissza. A kiigazító lépések következtében az államháztartás hiánya a GDP 3 százaléka körül lesz.