A magyar gazdaság idei visszaeséséről egyre riasztóbb előrejelzések jelennek meg. Az OTP elemző központja egy hónappal ezelőtt még 4,5 százalékra tette ezt, a Deutsche Bank nemrég 6 százalékot prognosztizált, londoni elemzők a héten már 7,5 százalékos visszaesésről írtak. De nem csak ez a szám változik az ország költségvetésében jelzett makropályához képest, a forint árfolyama is jelentősen romlott, az infláció sem úgy alakul, ahogy azt a kabinet remélte. Mindez veszélyezteti a GDP-arányos, 3 százalékos hiánycélt is.

Ez már kérdésessé teszi annak a programnak a megvalósíthatóságát és hasznosságát, amelyet februárban készített a kormány. Több elemző úgy látja: ebben a helyzetben nem a megszorításokra, hanem éppen a gazdaság fellendítésére kellene helyezni a hangsúlyt.

De hogyan lehetséges ez? És ezt szolgálják-e azok a programok, amelyek sorra jelentek meg a közelmúltban, például Bokros Lajosé, a Reformszövetségé vagy a kormányé. És egy ilyen helyzetben mi fontosabb? A hiánycél tartása vagy a gazdaság fellendítése?

Hogyan állunk a térségben? Míg Magyarországon a munkajövedelmek 54,4 százalékát vonja el az állam, addig Szlovákiában 38,5 százalékát, Csehországában 42,5 százalékát, és Lengyelországban is 43,7 százalékát - tartalmazza az Oriens által, még 2007-ben készül felmérés.

Az adócsökkentésnek kiadáscsökkentéssel kell párosulnia

Bár a felmérés két évvel ezelőtt készült, az adócsökkentés a szakemberek szerint még mindig aktuális. Heim Péter közgazdász úgy látja: nem valószínű, hogy az ország tartani tudja a tervezett, 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt, de akkor is szükség van egy 210 milliárd forintos megszorításra, ha 4 százalék alatt akarunk maradni.

A szakember azonban pusztán a megszorítást nem tartja elégséges lépésnek, drasztikus adómódosítást, adócsökkentést javasol, és egykulcsos adót vezetne be. Mint azt az inforadio.hu-nak elmondta, korábban 20 százalékos személyi jövedelemadót tartott elfogadhatónak, mára már célravezetőbbnek gondolja a 18 százalékosat, emellett szinte minden adókedvezményt eltörölne, egyedül a gyermekek után alkalmazna ilyet. Két gyermeknél alacsonyabb, több gyermeknél magasabb összegben adna kedvezményt a családoknak.

Heim Péter a társasági adót is 20 százalékban határozná meg, a 4 százalékos különadó eltörlése mellett. Az áfa emelését a közgazdász hatalmas hibának tartaná, az ugyanis jelentősen visszaveti a fogyasztást, így lassítja a gazdaságot.

Megtakarítás is kell

Az intézkedéseknek ugyanakkor jelentős megtakarításokkal is társulniuk kell, az adócsökkentés ugyanis nagyjából 900-1000 milliárd forinttal csökkenti a büdzsét, így annak kiadási oldalát a hiánylefaragással együtt 1200-1400 milliárd forinttal kellene visszavenni.

Hogy honnan? Például az ártámogatások megszüntetésével. A gázártámogatás által így 70 milliárd forintot spórolna az állam, a MÁV- és a BKV-közlekedés támogatásának megszüntetésével újabb 60 milliárdot. A szakértő 450 milliárd forintot tudna megtakarítani a nyugdíjkasszából úgy, hogy a korhatárt 65 évre emelné, elvenné a 13. havi juttatást - ez szerinte mára elkerülhetetlen -, az évenkénti nyugdíjemelés kiszámítását kizárólag az inflációhoz kötné, és jelentősen szigorítana a rokkantsági nyugdíj feltételein.

A szakember összesen 50 milliárd forintot vonna el a gyógyszerkasszából, szerinte ennyit még úgy ki lehet venni, hogy az nem veszélyezteti a betegellátást. Az állam működési kiadása szerint 350 milliárd forinttal csökkenthető, elbocsátások, terület-összevonások által, valamint alapítványok, közhasznú társaságok megszüntetésével. Heim Péter leállítaná azokat az állami presztízsberuházásokat is, amelyek nem nyújtanak közvetlen hasznot, emellett a munkaerő-piaci alapból is elvenne, mivel ezen költések sem hatékonyak az állam számára.

Amin nem spórolna, az az oktatás, a jogszolgáltatás, a közbiztonság, sőt ez utóbbihoz Heim Péter még hozzá is tenne.

A szakember az adócsökkentés vagy hiánycsökkentés vitában az arany középutat találja jó megoldásnak, mert szavai szerint az előbbi nélkül nem lendíthető fel a gazdaság, az utóbbit viszont hosszú évek munkájával sikerült mérsékelni, ám kizárólag hiánycsökkentéssel még nem fejlődik az ország.Ahol adócsökkentésben látják a megoldást

Mit tesznek a válság kellős közepén mások? A Deloitte felmérése szerint adót csökkentenek, gazdaságélénkítést a gazdasági szektor terheinek csökkentésével képzelik el, de a háztartások terheit is enyhíteni igyekeznek.

Tipikus például az, hogy csökkentik az adókat vagy gyorsítják az értékcsökkenési leírást, de segítség lehet például az adóbefizetési határidők eltolása. Egyes kormányok lehetővé teszik, hogy egyes adófajtákat nem negyedévente, hanem az év végén egyszerre szedjenek be, ezzel az állam bevétele nem csökken, a vállalkozások fizetőképességét azonban javíthatja.

Ugyanezen okból az államok gyorsítják az adóvisszatérítések kifizetését. Egyes országok egészen különleges intézkedésekkel próbálkoznak, ilyen például az Egyesült Államok, ahol kisvállalkozások számára megengedik a visszamenőleges veszteség-elhatárolást, azaz ha a társaságiadó-alap negatív, ezt korábbi pozitív adóalapjukkal szembeállíthatják és a korábban befizetett adót visszaigényelhetik.

Más intézkedések csak egyes szektorokat érintenek, például Belgiumban az új lakások építését terhelő általános forgalmi adót csökkentették 21 százalékról 6 százalékra. Számos ország egyszerűen felfüggeszti az adóellenőrzéseket azoknál a kis- és közepes vállalkozásoknál, amelyek munkahelyet hoznak létre, ezt teszi például Dél-Korea.

De a térségben is előfordul adócsökkentés, ezt teszi például Csehország, amely a tárasásági adót mérsékli. A vizsgált hatvan országból egyedül Írország növeli az adókat, a személyi jövedelemadót és a társasági adót egyaránt.