Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 1. szombat Boglárka

Doktor Végzet: Ha egy ország bedől, bajba kerül egész Kelet-Európa

Ha akár egyetlen közép-kelet-európai ország bajba kerül, az tetézheti a bajokat a régió többi államában - írja legújabb régiós elemzésében Nouriel Roubini közgazdász. A Doktor Végzetnek is nevezett, a hitelválságot megjósoló szakértő szerint egy elmélyülő kelet-európai válságnak globális hatásai lesznek.

Egyesek dominó-effektusnak, mások lavinának mondják, a lényeg, hogy egyre több közgazdász ismétli: a Kelet-Európában kockázatos hitelekkel jelenlévő nyugati bankok újabb csapást mérhetnek a hitelkrízis mielőbbi elmúlásáért imádkozó pénzvilágra.

Egyikük, a Doktor Végzetként emlegetett Nouriel Roubini az úgynevezett "közös hitelező" problémájára hívja fel a figyelmet legutóbbi jelentésében. A közös hitelező egy olyan nyugati bank, amely több közép- és kelet-európai országban is jelen van. A régió csak annyira erős, amennyire a leggyengébb láncszem, azaz, ha az egyik régiós országban bajba kerül az adott bank, az olyan vihart kavar, hogy magával rántja a többi államot is. Így még a hitelekhez képest egészséges megtakarítási mutatóval rendelkező Csehország is veszélyben van - magyarázza.

Az egyik veszélyforrás a masszív gazdasági visszaesés előtt álló Lettország, amely eddig az euróhoz kötötte valutája árfolyamát, de amelynek a valutaalap 7,5 milliárd dolláros mentőcsomagja ellenére meg kell fontolnia a leértékelést - ez pedig pusztító hatással lehet a régióban jelenlévő nyugati bankok számára.

Eldől-e?

A közgazdász megismétli a többször hallott adatokat: Ausztria a GDP-je 70 százalékáig, míg Svédország és Belgium 20-25 százalékáig adott hiteleket a térségben jelenlévő bankjain keresztül. Baj esetén az anyabankok vagy potom áron megszabadulnak fiókjaiktól, vagy elsétálnak - idézi egyesek félelmeit Roubini.

Mindeközben a politikai vezetők lehetőségei szűkösek: a költségvetés rendbetételére megszorításokat kell alkalmazniuk például Magyarországon, Romániában, Ukrajnában és a Baltikumban. Lengyelország vezetőinek kezét megköti, hogy csatlakozni akarnak az ERM II-höz, az eurózóna előszobájának nevezett átváltási mechanizmushoz, míg Magyarországot a forint gyengülése miatt a bedőlés fenyegetné, ha lazítana a pénzpolitikán.

Roubini szerint a 90-es évek klasszikus ázsiai válságára emlékeztet az, ami Kelet-Európában formálódik. Idézi a Nemzetközi Pénzügyi Intézet becslését, amely szerint 2008-hoz képest közel 90 százalékkal esett vissza a régióba érkező nyugati magántőke.

Roubini azzal sem növeli a rá figyelő régiós vezetők jókedvét, hogy megállapítja: a térség országai "súlyos destabilizációra és társadalmi elégedetlenségre számíthatnak". Ennek oka a növekvő munkanélküliség, és az, hogy ottani kormányoknak a költségvetési helyzete miatt kevés a lehetőségük a nyugati típusú gazdaságélénkítő csomagok bevezetésére.

Az adóemelések, a fizetéscsökkentések és a kiadásvisszafogás mélységesen népszerűtlen lesz, a helyzet pedig a populista politikai erőknek kedvez, ami gátat vethet a gazdasági válság hatásai elleni fellépésnek. A nyugati protekcionista lépések és a keletiek kiábrándulása miatt pedig növekedhet a szakadék Kelet- és Nyugat-Európa között - írja Nouriel Roubini.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hőség- és áramkrízis – Megszólalt az átmeneti államfő

Hőség- és áramkrízis – Megszólalt az átmeneti államfő

Forsthoffer Ágnes szerint Magyarország nehéz, kritikus napok előtt áll, ám „minden közös nehézség egy lehetőség arra, hogy meg tudjuk mutatni Magyarország szebbik arcát”. Szerinte a mostani válságból megerősödve fog kijönni a magyarság.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Hőségkrízis: újra teljes gőzzel megy a Dunamenti Erőmű, a Duna viszont folyamatosan apad

Hőségkrízis: újra teljes gőzzel megy a Dunamenti Erőmű, a Duna viszont folyamatosan apad

Magyarországot újabb hőhullám érte el, a következő egy hétben országosan 40 fok körüli hőmérsékletre lehet számítani, jelentős csapadékra pedig egyelőre nincs kilátás sem a Duna, sem pedig a Tisza vízgyűjtőjén. A helyzet miatt hamarosan le kell állítani a paki atomerőművet, ez súlyos energiaellátási helyzetbe hozza az országot, a kormány, az önkormányzatok és a vállalatok sorra jelentik be az energiahasználat csökkentésére irányuló lépéseiket. Cikkünk folyamatosan frissül a hőség miatti krízis legfrissebb információival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×