Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul

Doktor Végzet: Ha egy ország bedől, bajba kerül egész Kelet-Európa

Ha akár egyetlen közép-kelet-európai ország bajba kerül, az tetézheti a bajokat a régió többi államában - írja legújabb régiós elemzésében Nouriel Roubini közgazdász. A Doktor Végzetnek is nevezett, a hitelválságot megjósoló szakértő szerint egy elmélyülő kelet-európai válságnak globális hatásai lesznek.

Egyesek dominó-effektusnak, mások lavinának mondják, a lényeg, hogy egyre több közgazdász ismétli: a Kelet-Európában kockázatos hitelekkel jelenlévő nyugati bankok újabb csapást mérhetnek a hitelkrízis mielőbbi elmúlásáért imádkozó pénzvilágra.

Egyikük, a Doktor Végzetként emlegetett Nouriel Roubini az úgynevezett "közös hitelező" problémájára hívja fel a figyelmet legutóbbi jelentésében. A közös hitelező egy olyan nyugati bank, amely több közép- és kelet-európai országban is jelen van. A régió csak annyira erős, amennyire a leggyengébb láncszem, azaz, ha az egyik régiós országban bajba kerül az adott bank, az olyan vihart kavar, hogy magával rántja a többi államot is. Így még a hitelekhez képest egészséges megtakarítási mutatóval rendelkező Csehország is veszélyben van - magyarázza.

Az egyik veszélyforrás a masszív gazdasági visszaesés előtt álló Lettország, amely eddig az euróhoz kötötte valutája árfolyamát, de amelynek a valutaalap 7,5 milliárd dolláros mentőcsomagja ellenére meg kell fontolnia a leértékelést - ez pedig pusztító hatással lehet a régióban jelenlévő nyugati bankok számára.

Eldől-e?

A közgazdász megismétli a többször hallott adatokat: Ausztria a GDP-je 70 százalékáig, míg Svédország és Belgium 20-25 százalékáig adott hiteleket a térségben jelenlévő bankjain keresztül. Baj esetén az anyabankok vagy potom áron megszabadulnak fiókjaiktól, vagy elsétálnak - idézi egyesek félelmeit Roubini.

Mindeközben a politikai vezetők lehetőségei szűkösek: a költségvetés rendbetételére megszorításokat kell alkalmazniuk például Magyarországon, Romániában, Ukrajnában és a Baltikumban. Lengyelország vezetőinek kezét megköti, hogy csatlakozni akarnak az ERM II-höz, az eurózóna előszobájának nevezett átváltási mechanizmushoz, míg Magyarországot a forint gyengülése miatt a bedőlés fenyegetné, ha lazítana a pénzpolitikán.

Roubini szerint a 90-es évek klasszikus ázsiai válságára emlékeztet az, ami Kelet-Európában formálódik. Idézi a Nemzetközi Pénzügyi Intézet becslését, amely szerint 2008-hoz képest közel 90 százalékkal esett vissza a régióba érkező nyugati magántőke.

Roubini azzal sem növeli a rá figyelő régiós vezetők jókedvét, hogy megállapítja: a térség országai "súlyos destabilizációra és társadalmi elégedetlenségre számíthatnak". Ennek oka a növekvő munkanélküliség, és az, hogy ottani kormányoknak a költségvetési helyzete miatt kevés a lehetőségük a nyugati típusú gazdaságélénkítő csomagok bevezetésére.

Az adóemelések, a fizetéscsökkentések és a kiadásvisszafogás mélységesen népszerűtlen lesz, a helyzet pedig a populista politikai erőknek kedvez, ami gátat vethet a gazdasági válság hatásai elleni fellépésnek. A nyugati protekcionista lépések és a keletiek kiábrándulása miatt pedig növekedhet a szakadék Kelet- és Nyugat-Európa között - írja Nouriel Roubini.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Kiderült, nem orosz ármány volt az amerikai külföldi biolaborok ügye

Az Egyesült Államok kormánya éveken át több mint 120 biológiai kutatólaboratóriumot finanszírozott világszerte több mint 30 országban, köztük Ukrajnában is – derült ki a Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság (ODNI) belső vizsgálatából, amelynek részleteit Tulsi Gabbard, a nemzeti hírszerzés akkori igazgatója hozta nyilvánosságra lemondása előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×