Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

"Ha a reformok nem elég mélyrehatóak, akkor nem hozzák meg az eredményt"

Mik az államháztartás problémái, mit kellene tenni a versenyképesség javításáért, a magyar gazdaság állapotának javításáért - ezzel a kérdéskörrel foglalkozik a Figyelő 8., Vissza a jövőbe című pénzügyi csúcstalálkozója.

A szuperkapitalizmus válságának nevezte napjaink történéseit Stumpf István, aki szerint robbanásveszélyes a helyzet. A Századvég Alapítvány elnöke, volt kancelláriaminiszter azt mondta, a válság egyik oka, hogy a korporatív érdekek rátelepedtek a politikára, ezért annak döntéseit inkább a vállalatok, mint a közösség érdekei befolyásolták.

Az elmúlt 20 évben uralkodó neoliberális program és filozófia megbukott - jelentette ki Stumpf István. A bankválság átgyűrűzik a reálgazdaságba, és azok közül is egyre többen követelik az állami beavatkozást, akik korábban ez ellen érveltek.

Újra kell gondolni az állam szerepét - jelentette ki a politológus. "Az állam és a privát szféra közötti együttműködésben a neokorporatív stratégiák azok, amelyek használhatóak arra, hogy a társadalmi jólét ne csak gazdasági alapú megfontolásokon nyugodjon. Az állam megerősítése nélkül, azt gondolom, elképzelhetetlen a jó kormányzás" - hangsúlyyozta.

Stumpf István kifejtette: erősnek, hatékonynak, aktívnak, ha kell, beavatkozónak, és intelligensnek kell lennie az államnak. Szerepe újradefiniálásához a két nagy párton messze túlmutató, valódi társadalmi kiegyezésre, megegyezésre van szükség, amihez új legitimáció, új választás kell.

Bokros Lajos volt pénzügyminiszter röviden reagált Stumpf István előadására. Azzal kapcsolatban, hogy a szuperkapitalizmusnak és a neoliberális piacgazdaságnak vége, azt mondta, ő nem fogalmazna meg kategorikus imperatívuszokat. "Nem tudjuk még, hogy minek mi a vége. Van olyan félelmem és gyanúm, hogy nem piaci kudarcokkal, hanem kormányzati kudarcok sorozatával állunk szemben" - fogalmazott Bokros Lajos, aki Szlovákiával példálózva a reformok fontosságát emelte ki.

Magyarország 1998-ig a reformok élvonalában haladt, azóta viszont hol lopakodva, hol nyíltan folyik a reformok rombolása - mondta. Az utolsó nagy reform Magyarországon a nyugdíjreform volt 1998-ban, akkor, amikor a szomszédos, kétségbeejtő helyzetben lévő Szlovákiában Ivan Miklos vette át a gazdasági kormányzást.

Ezután kezdődött meg a Dzurinda-kormány két ciklusa alatt az a korszakalkotó reformfolyamat, amelynek eredménye a szlovák fejlődés - fejtette ki Bokros Lajos. "Szlovákia képes volt felzárkózni a másik három visegrádi országhoz, hanem még ezeket meghaladó teljesítményre is képes volt" - fogalmazott.

Ivan Miklos volt szlovák pénzügyminiszter részletesen ismertette a sikeres szlovák adóreformot, és kiemelte: ha a reformok nem elég mélyek és átfogóak, akkor nagyon sokba kerülnek, és nem hozzák meg a várt eredményt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már kimutatható, hogy az újabb generációk képességeit rontották az okoseszközök

Már kimutatható, hogy az újabb generációk képességeit rontották az okoseszközök

Most első alkalommal fordulhat elő, hogy egy fiatal generáció bizonyos képességekben rosszabbul teljesít, mint a szülei korosztálya – mondta Pöltl Ákos. A Semmelweis Egészségfejlesztési Központ digitális gyermekvédelmi szakértője a Kék Bolygó podcastban arról beszélt, hogyan befolyásolhatja a túlzott okostelefon-használat a gyerekek idegrendszeri fejlődését, figyelmét és tanulási képességeit.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Tisza-kormány: 10 millió forinthoz jutnak a magyar kkv-k, az autópálya-koncesszió lesz a következő dominó

Tisza-kormány: 10 millió forinthoz jutnak a magyar kkv-k, az autópálya-koncesszió lesz a következő dominó

Kapitány István gazdasági és energetikai tárcavezető szombaton bejelentette, hogy a Ganz Ábrahám gazdaságfejlesztési program keretében a kormány 4+4 milliárd forint összegű kedvezményes hitelt és vissza nem térítendő támogatást folyósít mintegy 800, döntően mikro- és kisvállalkozás számára. Az úgynevezett 5+5 konstrukcióban minden érintett vállalkozás 10 millió forint extra forráshoz jut. A kabinet emellett az autópálya-koncesszió 35 éves szerződését is vizsgálni kezdi, Magyar Péter szerint ez lesz a kormány következő lépése a dohány- és kaszinó-koncessziók radikális átalakítása után.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×