Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Évente 5-6 milliárdos kárt okoznak a kábeltolvajok

Idén akár a 200 millió forintnál is több lehet a kábellopások miatti kár a Magyar Telekomnál, ha a többi érintett társaságot is belevesszük, akkor országosan évente 5-6 milliárdra tehető ez az összeg. A kormány készül az ezzel kapcsolatos törvénymódosításra.

Nagy a kereslet a színesfémek iránt, érzi ezt több cég is. A Magyar Telekomnál mindennaposak a kábellopásos esetek - 2006 márciusa óta több mint 200 esetben lovasítottak meg vezetékeket -, de károsult ilyen miatt rendszeresen a MÁV, a BKV és az Elmű is, hogy csak a legnagyobbakat soroljuk fel.

A legtöbb esetben egy alkalommal mindössze egy autónyi kábelt lopnak el, amelyről aztán leégetik a műanyagot, majd rögtön eladják, vagy illegális kohókban beolvasztják, és csak aztán értékesítik.

A kábeltolvajok jellemzően többen dolgoznak, ezért az okozott kár egy-egy főre elosztva nem mindig éri el a bűncselekmény kategóriát, csak szabálysértést, vagyis akkor sem helyezik előzetes letartóztatásban az elkövetőket, ha tetten érik őket.

A Magyar Telekom biztonsági igazgatója azt mondta: volt olyan, akit egy nap múlva ismét tetten értek a biztonsági szolgálat emberei. Gencsy Péter hozzátette: a tolvajok általában egy viszonylag könnyen behatárolható helyen lévő aknákban vágják le a 2-3 méter hosszú kábeleket, amelyekből 20-30 lehet egymás mellett, a légkábelekből pedig 5-6 oszlop távolságnyit lopnak el egy alkalommal.

A szakemberek szerint érdemes lenne a büntető törvénykönyvet módosítani, és szigorúbban venni a közüzem megzavarását, mert egy-egy kábellopás miatt jó időre megszűnik a telefonszolgáltatás, áramszünet van, vagy éppen nem közlekednek a vonatok, trolik.

A Magyar Telekom biztonsági igazgatója szerint a gyakoribb hatósági ellenőrzésekkel az illegális fémkereskedő cégeket lehetne felszámolni. Rövid távon akár az is megoldás lehet, hogy az elkövetők autóját kobozzák egy időre, mert addig nincs miben elvinni a levágott kábeleket.

A tét nem kicsi: a Magyar Telekomnál idén mintegy 200 millió forintnyi kárt okoztak a kábeltolvajok, a többi érintett társaság kárával együtt ez az 5-6 milliárd forintot is elérheti. A kormányzat készül a színesfém-kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályi módosításra, az igazságügyi minisztérium a jövő év elejére ígérte a törvénymódosítás hatályba lépését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×