Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Azonnali kamatcsökkentésre szólították fel a brit jegybankot londoni elemzők

Azonnali és meredek kamatcsökkentésre szólították fel kedden a brit jegybankot londoni elemzők a brit gazdaságot fenyegető súlyos recessziós kockázatra hivatkozva. Kedden ismét meredek árfolyamveszteségeket szenvedtek a brit bankok a londoni tőzsdén azokra a hírekre, hogy több milliárd font tőkepótlást kértek a kormánytól.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR), az egyik legnagyobb független londoni gazdaságelemző ház kedden kiadott, szokatlanul éles megfogalmazású állásfoglalásában arra szólította fel a Bank of Englandet, hogy "nem csütörtökön, hanem már szerdán" csökkentse jelenleg 5 százalékos alapkamatát egy teljes százalékponttal.

A CEBR szerint a brit gazdaság "szinte bizonyosan már recesszióban van", és a jegybank - ha nem vár a csütörtökön esedékes hivatalos kamatdöntő ülésig, hanem már szerdán bejelenti a kamatcsökkentést - demonstrálhatná a piacnak, hogy "átérzi a helyzet sürgető mivoltát".

A londoni elemző központ súlyos bírálatokkal illeti a brit pénzügyi vezetést, mondván: miközben az amerikai hatóságok - függetlenül attól, hogy a 700 milliárd dolláros banki portfolió-takarítási program működőképes lesz-e - gyorsan és határozottan cselekedtek, a brit kormány "azt a benyomást kelti, hogy mindig meglepetésként érik a piaci fejlemények".

A keddi elemzés szerint a Bank of England kormányzója, Mervyn King és mindkét helyettese korábban az egyetemi és a közszolgálati szférában dolgozott, a Monetáris Tanács "viszonylag ismeretlen" emberekből áll, a pénzügyminisztérium operatív államtitkárát pedig más, tapasztaltabb jelöltek feje fölött átnyúlva azért választották ki, mert "ő volt a legbaloldalibb jelölt". Nem csoda, hogy a brit pénzügyi hatóságok "öregurakból álló asztaltársaság" benyomását keltik, és nem olyan emberekét, akik értik, hogyan kell kezelni a törékeny bizalmat a pénzügyi szektorban, áll a CEBR keddi elemzésében.

A Brit Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (BCC) szintén kedden Londonban kiadott, több mint ötezer brit vállalatra kiterjedő negyedéves állapotfelmérő jelentése úgy fogalmaz, hogy "kivételesen rosszak" a brit gazdaság mutatói, az adatok arra utalnak, hogy a recesszió már elkezdődött Nagy-Britanniában és a visszaesés egyre súlyosabb.

A BCC szerint a növekedést fenyegető azonnali veszélyek most már kritikusabbak, mint az infláció, és az erőteljes, sürgős korrekciós lépések elmaradása hatalmas károkat okozó mély recesszió kockázatával járna.

A brit jegybanknak a kamarai szövetség szerint is "haladéktalanul" legalább fél százalékponttal, négy hónapon belül összesen legalább egy százalékponttal csökkentenie kell alapkamatát.

A BCC is bírálja a brit pénzügyi vezetés eddigi gyakorlatát, mondván: hiteles és átfogó cselekvési terv kell a bajba kerülő pénzintézetek megsegítésére, a jelenlegi "eseti és részenkénti megoldások" helyett.

A kamara szerint a mérsékelt brit recesszió most már nagy valószínűséggel elkerülhetetlen, de a legsúlyosabb következmények még enyhíthetők megfelelő gazdaságpolitikai lépésekkel, például a társasági adó csökkentésével.

Kedden folytatódott a bankok kivéreztetése a Londoni Értéktőzsdén, amelyen elterjedt az a hír, hogy három brit nagybank, a Royal Bank of Scotland, a Lloyds TSB és Barclays egyenként 15 milliárd font (4500 milliárd forint) állami tőkepótlást kért a brit pénzügyminiszterrel és a jegybank vezetőjével tartott előző napi tanácskozáson.

A találkozó tényét hivatalos helyről nem cáfolták, de a Barclays kedden kategorikusan visszautasította azt az értesülést, hogy tőkejuttatást kért volna; a másik érintett két bank nem kommentálta az erről szóló beszámolókat.

A nagybankok papírjai a londoni tőzsdén mindenesetre kedden is nagyot zuhantak. A Royal Bank of Scotland vesztesége a korai kereskedésben megközelítette a 40 százalékot - ezt a pénzintézetet a nemzetközi hitelminősítők elő nap leértékelték -, és a bank részvénye a kora délutáni forgalomban is még 18 százalék feletti mínuszban járt.

Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×