Vértes András szerint az amerikai állami beavatkozás elkerülhetetlen, a pénzvilágban ugyanis el kell kerülni a bizalomvesztést. A képviselőház elé terjesztett, de zömében a republikánusok által leszavazott 700 milliárd forintos csomag helyett ezért hamarosan egy újabbat kell beterjeszteni, a válság következményei ugyanis már most beláthatatlanok.

A szakember szerint elképzelhető, hogy a jegybankok - az Egyesült Államok, Japán, Németország vagy Nagy-Britannia központi bankja - összefogva hajtanak végre egy likviditásnövelő akciót.

Mint mondta, a pénzvilág lényege a bizalom, hiszen a bankok nem a saját pénzükből gazdálkodnak, hanem a betétesekéből. Õk azért teszik be a pénzüket, mert bíznak abban, hogy azért kamatot kapnak a banktól. A bank pedig ezt a pénzt adja tovább a hitelkérőknek, magasabb kamatért, az összeget tehát nem egy széfben tartja.

Ha egy bankról elterjedne a hír, hogy fizetésképtelen, és a betétesek ezért megrohannák, hogy a pénzükhöz jussanak, a pénzintézet azonnal becsődölne, hiszen nem tudna fizetni. A rendszert a bizalom tartja fenn, anélkül nem működhet a pénzügyi világ.

Jelenleg hiányzik a bizalom, ezért azt pótolnia kell, ekkora összeggel azonban csak az állam tud hozzájárulni a rendszer működéséhez. Mint azt Vértes András elmondta, a 700 milliárd dollár, amelyet a bankokba pumpálna az Egyesült Államok, nem hoz majd nyereséget.

A válság kezdetén még távol-keleti vagy az olajbevételeken meggazdagodott befektetők tőkét helyeztek az amerikai pénzintézetekbe, mára azonban már ők sem fektetik a pénzüket a szektorba. Piaci tranzakciókkal tehát a válság már nem kezelhető.

Európában egyelőre kisebb a válság hatása, az államok azonban itt is mélyen a zsebükbe nyúlnak egy-egy pénzintézet megmentése érdekében, a pénzügyi világ bedőlése ugyanis hatalmas károkat okozna, a GDP pedig jelentősen visszaesne.

Arra a kérdésre, hogy ha nincs más megoldás, az Egyesült Államok képviselőháza miért nem szavazta meg a segélycsomagot, Vértes András azt felelte: az elnökválasztási kampány beleszólt a voksolásba. Európai szemszögből nehezen érthető, hogy éppen a republikánusok utasították vissza elnökük javaslatát az állami beavatkozásra, a kampányban azonban a politikusok nem vállalták fel, hogy az adófizetők pénzéből 700 milliárd dollárt pumpáljanak Wall Street-i bankokba.

Benczédi Balázs, az ING Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója szerint a világ tőzsdéin további esések várhatók a héten, a mentőcsomag elutasítása után. A piac azonnal megbüntette a döntéshozókat, hiszen tőzsde esése miatt a befektetések értéke egy nap alatt többet esett, mint amennyit a pénzügyi világba pumpált volna az állam.

És hogy miért nem fogadták el a képviselők a csomagot? Magyarics Tamás Amerika-szakértő szerint azért mert az az általános vélekedés róla, hogy közpénzből javítaná ki az egyéni hibákat. Mint mondta, egy későbbi választás alkalmával ütőkártya lehet valaki ellen az, hogy hogyan szavazott.

Szerinte a jogszabály egy új keretösszeggel hamarosan ismét a ház elé kerül, a kérdés csak az, hogy egy ennél kisebb csomag hatékony lehet-e a válság kezelésére.