Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf

Atradius: Magyarországon gyenge a vállalatok fizetési morálja

Csak a román és a lengyel fizetési morál gyengébb a magyarországinál a kelet-európai régióban - mutat rá az Atradius Hitelbiztosító vállalatok fizetési szokásait vizsgáló felmérése, amelyet csütörtökön hoztak nyilvánosságra. Ennek okai a hitelbiztosító szerint a csődtörvény elégtelensége, a lassuló gazdaság és a kintlévőségi kultúra fejletlensége.

A felmérés készítői hat ország - Ausztria, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia - vállalatait kérdezték belföldi és külföldi üzleti partnereik követeléskezelési jellemzőiről és a fizetési kockázatokról. A legjobb értékelést Ausztria kapta, Magyarország csak a negyedik lett a hat ország közül.

A közleményben idézik Vanek Balázst, az Atradius magyarországi fióktelepének vezetőjét, aki szerint Magyarország gyengébb minősítésében a gazdasági visszaesés ugyanúgy közrejátszik, mint a csődtörvény elégtelensége, amely lehetőséget ad arra, hogy az adós kibújjon a fizetés alól.

Vanek Balázs szerint "a magyar gyakorlat az, hogy a vállalatnak ugyan van pénze, de nem fizeti ki a szállítót, mert úgy jobban jár. Ezt kellene visszaszorítani, és ennek az eszköze lenne a csődeljárás megerősítése a felszámolások terhére".

A felmérés szerint más vizsgált országokkal összehasonlítva, a magyar vállalatok szélesebb körben - 79 százalékban - használnak intézkedéseket annak érdekében, hogy megvédjék magukat a behajthatatlan követelésekkel szemben.

A magyar cégek leginkább az "átvételkor fizetés" módszerét alkalmazzák a védelem eszközeként - ezt a rendszert az ország vállalkozásainak több mint a fele használja. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vállalatok nem hitelezik a vevőjüket, ez viszont fékezi a kereskedelmet. A készpénzes fizetés ráadásul nem hivatalos pénzforgalmat is generálhat, ami a feketegazdaságot erősíti - idézik Vanek Balázst.

A felmérés megállapította, hogy Magyarország kivételével minden kelet-európai országban a vállalatok eltérő hitelezési határidőket alkalmaznak az ügyfelük gazdasági ágazatától és származási országától függően. Míg a magyar vállalatok csak az esetek harmadában biztosítanak eltérő fizetési határidőket, addig a többi országban 40 és 44 százalék között van ez az arány.

Vanek Balázs szerint ez az arányszám inkább azt mutatja, hogy a magyar kis- és középvállalkozások zöme a hazai piacra koncentrál, ahol adottak a feltételek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tisza-kormány: újabb milliárdos szerződést bontottak fel a Lounge cégcsoporttal, megvan az új alkotmánybíró jelölt

Tisza-kormány: újabb milliárdos szerződést bontottak fel a Lounge cégcsoporttal, megvan az új alkotmánybíró jelölt

A pénteki nap is eseménydúsan telt a magyar államigazgatásban: a Paks II. Zrt. élére Ságodi Attilát nevezték ki, akitől Kapitány István miniszter a beruházás hatékony, átlátható és biztonságos megvalósítását várja. Az átvilágításokat követően menesztették a Magyar Természettudományi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és az Iparművészeti Múzeum vezetőjét is. Az Amnesty International Magyarország azt kifogásolta, hogy az Országgyűlés a rendelkezésére álló 60 nap helyett már július 27-én megválasztaná az Alkotmánybíróság új tagját. Mindeközben hűtlen kezelés gyanújával nyomozás indult az előző kormány Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről szóló nemzeti konzultációja miatt, miután az ügyészség felülbírálta a rendőrség korábbi elutasító döntését. Cikkünk folyamatosan frissül a kormányzás szombati híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×