Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója azt mondta az InfoRádióban: valóban nagyot ugrottak az uniós büdzsé számai, de végül lesz megegyezés, a kérdés csak az, hogy mikor. Mint elmondta, valóban probléma ezen országok számára az, hogy

az új 7 éves költségvetési tervezet több mint másfélszer nagyobb, mint az előző volt. Ebbe új hitelfelvétel is beletartozna,

például kríziskezelési tartalékra.

A kutató szerint ez a nettó befizető országoknak külön probléma. Ezek az államok nem a kohéziós politika vagy a közös agrárpolitika miatt járnak jól. Számukra inkább az a fontos, hogy határok nélkül olyan ellátási láncokat tudnak kialakítani, ami az ő gazdaságukat növeli, ezért véleményük szerint a kohéziós és agárpénzeket csökkenteni kéne, hiszen azoknak nincs olyan hozzáadott értéke az ő gazdaságaik növekedéséhez, mint mondjuk az innovációnak, a digitalizációnak vagy a különböző versenyképességhez kapcsolatos dolgoknak van.

Stefán Csaba elmondása szerint,

a hitelfelvételi keret 400 milliárd euró lenne, az új költségvetési tervezetben pedig körülbelül 2 ezer milliárd euró lenne az egész költségvetés.

A kutató úgy véli: nagyon valószínű, hogy ezt akarják majd megvágni. Ezeknek a tagállamoknak nagyjából 800 milliárd euró körül lenne a kohéziós és agrár támogatásoknak az összessége, melyet most egy költségvetési kategóriába tettek bele.

Az európai uniós külpolitikában növelték a költségvetést, ott mintegy 200 milliárd euró jut erre. Hangsúlyozta: a bizottság tervezetéhez képest a tárgyalásokon nem szokott nagy változás történni, tehát 4-5 százalékkal csökkentik az összeget. Legalábbis az előző tárgyalások alkalmával ez volt a tapasztalat. A konfliktus most abból fakad, hogy ezek a tagállamok, beleértve Németországot, 20-25 százalékkal is csökkentenék a költségvetési tervezetet, ami azt jelenti, hogy az álláspontok nagyon-nagyon távol állnak egymástól.

Felmerül a kérdés, hogy lehet majd itt közös álláspontot kialakítani.

Az Európa Uniónak van abban tapasztalata, hogy ilyen helyzetekben, akár éjszakába nyúló tárgyalásokkal valamilyen kompromisszumos megoldást megtaláljon.

Stefán Csaba szerint valószínűleg három csúcs is lesz, ahol ez a téma fel fog merülni a következő fél évben. Nem az a kérdés, hogy lesz-e megegyezés, hanem, hogy mikor lesz.

A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint megtörténhet, hogy ez át fog csúszni a következő évre is, de ott már a félelem lehet az úr, ha addigra új elnököt választ Franciaország, és ez esetleg Marine Le Pen lesz.

A megegyezés 50 százalékban technikai kérdés, 50 százalékban pedig politikai, így elképzelhető, hogy mindenki nyert valamit, de valójában csak pár százalékos változtatások lesznek.

Az lehet a kiút, – ám ez Magyarországnak nem érdeke – hogy a hagyományos politikákat, illetve a hiteltervezet keretét csökkentik,

és az új prioritások, versenyképesség, innováció külpolitika, méretét növelik a kutató szerint.

A cikk Varga Mónika interjúja alapján készült.