Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Kötvénykibocsátásra készül a MÁV

Kötvénykibocsátásra készül a Magyar Államvasutak. Ennek első lépése a hitelminősítés, amelyen a vasúttársaság a Moody's-tól BAA1-es besorolást kapott. A kötvénykibocsátásból a MÁV 15 éven belül megtérülő projekteket akar finanszírozni.

A Moody's után egy másik független hitelminősítő, a Standard and Poor's is elvégzi a cég besorolását, ennek eredménye egy hónapon belül várható.

A vasúttársaság adósságállománya az év végére 265 milliárd forintra csökken, ebből 180 milliárdra vállal garanciát az állam. A MÁV vezérigazgatója elmondta: a hitelminősítőt nem a társaság adósságállománya, hanem hároméves stratégiája és a megtérülés biztonsága érdekli.

A saját erős euróalapú kötvénykibocsátást 2008 első negyedévére tervezi a MÁV. Heinczinger István közölte: a kötvénykibocsátás mögé tervezett projektek legalább 100 milliárd forint értékűek.

A MÁV a kötvénykibocsátásból befolyó összegből szeretné megoldani a közúti sebességkorlátozó táblákhoz hasonló, a vasútnál lassújelnek nevezett jelzések megszüntetését.

A vasútvonalak 60 százalékán vannak ilyenek, amelyek a 10 legjelentősebb vonalon 2,5 milliárd forint veszteséget okoznak, ugyanis a szerelvények állandó lassításra-gyorsításra kényszerülnek. Így nehézzé válik a menetrend-szerkesztés és a menetrend betartása is.

További feladat, hogy villamosítsák azokat a fő vasúti pályákat, amelyeken még ma is dízelvonatok közlekednek. Ez utóbbiak üzemeltetése négyszer többe kerül, mint a villanymozdonyoké. A kötvénykibocsátásból akarja a MÁV megoldani az utasok komfortérzetének javítását is, a tájékoztatás fejlesztésével és a pályaudvari korszerűsítésekkel. Mindezek 15 éven belül megtérülő projektek - jelentette ki a vezérigazgató.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×