Az Európai Unió hivatalosan még nem foglalt állást arról, hogy a MOL és az OMV fúziója esetén az így létrejött cégnek milyen eszközöket kellene eladnia a portfóliójából. Nem mindegy, hogy egy finomítót, vagy a kúthálózat egy részét - mondta az InfoRádiónak a Cashline vezető elemzője.

Sarkadi Szabó Kornél közölte: a jelentősebb szinergiahatások akkor jelentkeznének, ha az egyesült csoport megtarthatná a finomítókat, és ezzel egy európai olajnagyhatalom jöhetne létre, ha azonban jelentősebb eszközöktől kellene megválni, megkérdőjeleződhet, hogy van-e értelme a fúziónak.

A MOL szerint az unió joggyakorlatával nem áll szemben a 10 százalékos szavazati korlát, hiszen az EU-ban máshol is léteznek ilyen vagy még szigorúbb limitek.

A vezető elemző szerint azonban nem ez lehet problémás az Európai Unió szempontjából, hanem a sajátrészvény-vásárlás.

A MOL a júniusi tőkeszerkezet-optimalizációs program keretei között több mint 16 százaléknyi sajátrészvényt vásárolt, majd ezt "baráti kezekbe" helyezte ki, hogy ne sértse meg azt a jogszabályt, amely előírja: egy időben nem lehet 10 százaléknál nagyobb sajátrészvény-állomány a vállalat tulajdonában - mondta Sarkadi Szabó Kornél.

Ez "jogi kiskapuk kijátszása", így "most 42 százalék parkol a MOL-nál, vagy MOL-baráti kezekben" - fűzte hozzá.

Az unió amiatt aggódhat, hogy ez a pakett adott esetben 42 százaléknyi szavazati joggal bírhat a közgyűlésben - közölte a Cashline vezető elemzője.

Hozzátette: nem lepődne meg, ha ezek a kölcsönadott részvénycsomagok a közeljövőben tényleges befektetőknél landolnának.

Nem véletlenül hozta létre a MOL a CEZ-zel való szövetséget sem, lehet, hogy a CEZ fog belépni az egyik pakett tulajdonosaként a képbe, így viszont nem kritizálhatnák a magyar olajvállalatot a kölcsönadott részvénycsomagok miatt - jelezte Sarkadi Szabó Kornél.