Az ügy jogi szakasza 2004-re nyúlik vissza. Akkor a bizottság - ötévnyi vizsgálódás után - határozatot fogadott el, amelyben megállapította, hogy a Microsoft visszaélt piaci erőfölényével, és ezért 497 millió euró bírságot szabott ki.
Az első szankcionált magatartás az volt, hogy a Microsoft az 1998 októbere és a határozat meghozatalának időpontja közötti időszakban megtagadta az "interoperabilitáshoz szükséges információk" versenytársak részére történő átadását és az ilyen információknak - a munkacsoportszerverekhez való operációs rendszerek piacán - a Microsoft termékeivel versenyző termékek fejlesztésére és terjesztésére való felhasználásának az engedélyezését.
A bizottság korrekciós intézkedésként kötelezte a Microsoftot, hogy tegye hozzáférhetővé minden olyan vállalkozás részére, amely munkacsoportszerverekhez való operációs rendszereket kíván fejleszteni és forgalmazni, a kliens-szerver, valamint a szerverek közötti kommunikációs protokolljainak "specifikációit".
A bizottság által szankcionált másik magatartás a Windows operációs rendszer és a Windows Media Player médialejátszó közötti árukapcsolás volt.
A bizottság álláspontja szerint ez a magatartás befolyásolta a versenyt a médialejátszók piacán.
A bizottság korrekciós intézkedésként kötelezte a Microsoftot arra, hogy hozza forgalomba a Windows ügyfélszámítógép operációs rendszernek a Windows Media Playert nem tartalmazó változatát.
A Microsoft keresetet indított az Elsőfokú Bíróság előtt e határozat megsemmisítése, illetve a vele szemben kiszabott bírság jelentős csökkentése érdekében.
Az Elsőfokú Bíróság az EU második legmagasabb szintű bírói fóruma. Hatáskörébe tartoznak egyebek közt a természetes és jogi személyek által benyújtott közvetlen keresetek, amelyek a közösségi intézmények határozatai ellen irányulnak - amelynek ők a címzettjei, vagy amelyek közvetlenül és személyükben érintik őket.
Jogilag különösen bonyolult vagy jelentős ügyekben az Elsőfokú Bíróság 13 bíróból álló nagytanácsban határoz - ilyen a mostani Microsoft-per is.
Az Elsőfokú Bíróság által hozott határozatok ellen - két hónapon belül és kizárólag jogi minősítési kérdésekben, tehát nem az ügyben tett érdemi ténymegállapítások miatt - az Európai Közösségek Bíróságához lehet fellebbezést benyújtani, tehát ezzel az ítélettel még aligha kerül pont az ügy végére.
Időközben a Microsoft - amelynek évi bevétele mintegy 57 milliárd dollár - vonakodva, de megfizette a közel félmilliárd euró bírságot, és piacra vitte a Windows Media Player nélküli változatát is.
Ám Brüsszel azóta - 2006 júliusában - újabb 280 millió euróra büntette a céget, mert az addig nem teljesítette az eredeti ítéletben foglalt kötelezettségeit. A különböző büntető kamatokkal együtt a Microsoft összesen akár egymilliárd eurót is bukhat a történeten.
A Microsoft versenytársai azt mondják, hogy a Bill Gates alapította cég azóta sem változtatott "ragadozó" piaci magatartásán.
A Google például legutóbb azt tette szóvá, hogy a Microsoft a Windows legújabb verziójába, a Vistába beépítette a Google dokumentumkeresési módszerét, és a Microsoft által kínált asztali számítógépes Vista szoftver blokkolja a Google, a Yahoo és mások által kínált alkalmazásokat.