Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa

Mi lesz a Pilóta keksszel, a Balaton szelettel és a Vaníliás karikával?

Összesen 93 dolgozójától válik meg a Győri Keksz Kft. a most megkezdett és év végéig tartó létszámleépítés keretében, miután a társaság úgy döntött: a jövőben csak a székesfehérvári üzemben folyik majd kekszgyártás.

A Győri Keksz Kft. közlése szerint az átszervezés alapján a jövőben kizárólag a győri gyár termeli a cukorkaféléket, míg a kekszeket a székesfehérvári üzem állítja elő.

A társaság azt ígérte, hogy a döntés nem befolyásolja a hagyományos magyar termékek, így például az Albert keksz, a Pilóta keksz, a Balaton szelet és Vaníliás karika gyártását.

Nagypál Judit, a vállalat HR-igazgatója szerint "már mostanra több mint 15 embernek van biztos munkahelye, ahova várják a termelés leállása után".

A 93 dolgozóból hárman vállalták a székesfehérvári áttelepülést, ők ott folytathatják a munkát. Év végén 22 dolgozó megy nyugdíjba.

Címlapról ajánljuk

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×