Infostart.hu
eur:
364.99
usd:
315.02
bux:
0
2026. augusztus 31. hétfő Bella, Erika

A kormány kezdeményezi a jegybanktörvény módosítását

A kormány a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére módosítaná a jegybanktörvényt. Ennek értelmében csökkenne a Monetáris Tanács tagjainak száma, valamint megszűnne a nemzeti bank igazgatósága és közgyűlése is.

A tervezet értelmében 2011-re öt-hét lehet a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának létszáma.

A Monetáris Tanács a jegybank döntéshozó szerve, legfontosabb feladata, hogy hónapról hónapra döntsön az aktuális kamatszintről, ennek befolyásolásával próbálja elérni inflációs célját.

Az alapkamat meghatározásával közvetve befolyásolja a kereskedelmi bankok kamatpolitikáját, így azt, hogy a lakosság mennyiért jut hitelhez, vagy azt hogy mennyit keres, ha a bankba teszi a pénzét.

Tagjainak száma az elmúlt időszakban többször is változott. Néhány évvel ezelőtt még hét tagja volt, akkor emelkedett a testület létszáma, amikor az előző ciklusban, a kormányzat és a Járai Zsigmond vezette jegybank közötti nézeteltérések miatt a miniszterelnök javaslatára még négy tagot delegáltak a tanácsba.

A jegybanknak a törvénymódosítás elfogadása után a jelenlegi 3-5 helyett csupán két alelnöke lesz, igaz, mindketten tagjai lesznek a Monetáris Tanácsnak.

Ezzel egy időben megszűnik az MNB igazgatósága, a feladatokat az elnök veszi át - mondta el az InfoRádióban az MNB szóvivője.

A módosítással a jegybank közgyűlése is megszűnik, a Magyar Államot a jövőben az államháztartásért felelős miniszter képviseli, az állam részvényesi jogait pedig határozatokkal gyakorolja - közölte Iglódi-Csató Judit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Üt az óra Magyar Péternek és kormányának, éjfélkor eldől, mi sikerült a 3650 milliárd forintos ígéretből

Üt az óra Magyar Péternek és kormányának, éjfélkor eldől, mi sikerült a 3650 milliárd forintos ígéretből

Hétfőn éjfélkor lejár az uniós helyreállítási alap (RRF) kulcsfontosságú határideje: a tagállamoknak augusztus 31-ig kell teljesíteniük a reformokat és beruházási mérföldköveket, amelyek alapján hozzáférhetnek a még bent ragadt támogatásokhoz. Magyarország számára különösen nagy a tét, mivel a kormány nagyjából 10 milliárd eurónyi, közel 3650 milliárd forintnyi forrás megmentéséért küzd. A stratégia lényege a korábbi, más forrásból már megvalósult projektek átforgatása az RRF alá, nagy tőkejuttatások az MFB-nek és az új vasúti gördülőállomány-kezelő társaságnak, valamint hálózatfejlesztési és digitális beruházások elszámolása. A beruházások mellett jogalkotási és átláthatósági reformokat is teljesíteni kellett, köztük a társadalmi egyeztetési kötelezettséget és az adórendszer egyszerűsítését – ami ma éjfélig nem készül el, azt szeptemberben már nem lehet beszámítani a kifizetésekhez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×