Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin

Nem biztos, hogy lesz cementgyár Nyergesújfaluban

A most benyújtott tanulmány szerint csupán minimális hatással lenne a környezetre az a cementgyár, amelyet Nyergesújfaluba tervez építeni a svájci Holcim. A beruházást ellenző civil szervezetek egyesülete, a "Válaszúton" alapítvány elnöke szerint még egyáltalán nem biztos, hogy megépül a gyár.

A Válaszúton alapítvány elnöke az InfoRádiónak elmondta: bíztak abban, hogy a Holcim figyelembe veszi majd, hogy a térség lakóinak döntő többsége népszavazásokon elutasította a gyár megépítésének tervét, ez azonban nem történt meg.

Bár az építkezés helyszínén, Nyergesújfaluban a helyiek kétharmada igennel voksolt az elképzelésekre, Szuhi Attila hozzátette: az alacsony részvétel miatt itt érvénytelen volt a szavazás.

Tát kapná a javát

A gyárat ellenzők egyesületének vezetője emlékeztetett: nem csupán egyetlen településről van szó, hiszen például a szomszédos Tát lakóinak nincs beleszólása a kérdésbe, a szennyezés nagy részét mégis ők kapnák, hiszen a helység közelebb esik a gyárhoz, mint Nyergesújfalu.

A térség szennyezettsége már most is a határérték fölött van, ide betelepíteni az ország legnagyobb cementgyárát, és azt állítani, hogy ez a környéken lakók szervezetében nem fog semmilyen káros hatást kiváltani, Szuhi Attila szerint meglehetősen cinikus hozzáállás.

Nem biztos, hogy megépül

Elmondta, még a Holcim hatástanulmányában is megállapítják: olyan nincs, hogy egy cementgyár semmiféle szennyező anyagot ne bocsásson ki.

Szuhi Attila úgy közölte: egyáltalán nem biztos, hogy a beruházás megvalósul, hiszen még csak az engedélyezési folyamat elején járnak, azt pedig csupán PR-fogásnak tartja a cég kommunikációját, miszerint a gyár biztosan megépül.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
A magyar rezsicsökkentést sem pártolja a terv, amivel Brüsszel átlép a saját árnyékán

A magyar rezsicsökkentést sem pártolja a terv, amivel Brüsszel átlép a saját árnyékán

Brüsszel az új energiaválságot nem elsősorban csővezetékek és tankerek drámájaként, hanem a versenyképességet romboló ársokként írja le: Európa importált fosszilis függősége minden geopolitikai rezdülésnél azonnal a számlákban és a termelési költségekben jelentkezik. Az Európai Bizottság rövid távon koordinált, célzott védőintézkedésekkel tompítaná az ütést, miközben azt üzeni, hogy az általános, mindenkire kiterített támogatási modellek – a magyar rezsicsökkentés logikája – túl drágák és rosszul céloznak egy újabb árhullámban. A tartós kiutat gyorsított tisztaenergia-termelésben, villamosításban, hálózatfejlesztésben és energiahatékonyságban látják, mert az áramtermelés „tisztulása” önmagában még nem húzza ki a fűtést, a közlekedést és az ipari hőt az olaj–gáz szorításából. A tét végső soron az, hogy Európa a következő sokkot ismét támogatásokkal próbálja-e túlélni, vagy a válságot egy kevésbé sérülékeny energiarendszer felé toló kényszerré tudja-e formálni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×