Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin

Az ország, ahol gondot okoz a rengeteg pénz

A kínai miniszterelnök kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedést szeretne idén az országban és az egyre gyorsuló növekedési ütemet is szeretné valamelyest visszafogni.

Ven Csia-Pao miniszterelnök fenntartható fejlődést, az országon belüli különbségek csökkentését és az energiafogyasztás visszafogását tartja a legfontosabb idei céloknak.

Erre az évre a hivatalos növekedési cél nyolc százalék, ugyanannyi, mint tavaly volt. Azon a célon sikerült alaposan túllőni, mert a növekedés üteme 10,7 százalék lett, ami ráadásul tizenegy éves csúcsot is jelentett.

Ugyanakkor a szintén tavalyi évre meghirdetett energiatakarékossági célt meg sem közelítették. A gazdaságpolitika célja az volt, hogy az egységnyi GDP-re jutó energiafogyasztást négy százalékkal csökkentsék. A valóságban az ország energiafelhasználása a gazdasági növekedés ütemében bővült.

A példátlanul gyors ütemű növekedés miatt az ország gondjai is tornyosulnak: az energia- és úthálózat is egyre nehezebben bírja a terhelést, nem is beszélve a hatalmas külkereskedelmi pozitívum miatt az országba áramló pénzről.

A bankrendszerbe évente csaknem180 milliárd dollár külkereskedelmi többlet kerül, ez pedig óhatatlanul növeli az inflációs nyomást is. A külkereskedelmi egyenleg természetesen a deficites partnerek - elsősorban az Egyesült Államok - egyre hangosabb tiltakozását is kiváltja, az államkincstár kezelői pedig egyelőre nem nagyon tudják, mit kezdjenek az ország ezermilliárd dollárt meghaladó devizatartalékával sem.

Mindeközben az immár egymilliárd háromszázmilliós lélekszámú ország óriási GDP-je mögött súlyos egyenlőtlenségek rejlenek. Mert a GDP ugyan a második legnagyobb az Egyesült Államok adata után, ám az egy főre jutó bruttó hazai terméket tekintve az ország csak 84. a világranglistán, tíz dollárral Algéria előtt és ugyanannyival Ukrajna mögött.

Az egyenlőtlenségekről csupán egy adat: az Egészségügyi Világszervezet szerint 300 millió kínai nem jut tiszta ivóvízhez és a folyók hetven százaléka súlyosan szennyezett.

De hiába szeretne a miniszterelnök lassúbb, kiegyensúlyozottabb növekedést, az elmúlt öt évben a gazdaság rendre túlteljesítette a tervet és a kínai jegybank elnöke is azt mondta nemrég, hogy a nyolc százalékos növekedési cél idén is túl szerénynek - az ő szempontjukból túl derűlátónak - bizonyulhat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
A magyar rezsicsökkentést sem pártolja a terv, amivel Brüsszel átlép a saját árnyékán

A magyar rezsicsökkentést sem pártolja a terv, amivel Brüsszel átlép a saját árnyékán

Brüsszel az új energiaválságot nem elsősorban csővezetékek és tankerek drámájaként, hanem a versenyképességet romboló ársokként írja le: Európa importált fosszilis függősége minden geopolitikai rezdülésnél azonnal a számlákban és a termelési költségekben jelentkezik. Az Európai Bizottság rövid távon koordinált, célzott védőintézkedésekkel tompítaná az ütést, miközben azt üzeni, hogy az általános, mindenkire kiterített támogatási modellek – a magyar rezsicsökkentés logikája – túl drágák és rosszul céloznak egy újabb árhullámban. A tartós kiutat gyorsított tisztaenergia-termelésben, villamosításban, hálózatfejlesztésben és energiahatékonyságban látják, mert az áramtermelés „tisztulása” önmagában még nem húzza ki a fűtést, a közlekedést és az ipari hőt az olaj–gáz szorításából. A tét végső soron az, hogy Európa a következő sokkot ismét támogatásokkal próbálja-e túlélni, vagy a válságot egy kevésbé sérülékeny energiarendszer felé toló kényszerré tudja-e formálni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×