Az Európai Bizottság két évvel ezelőtt úgy találta, hogy a Microsoft visszaélt piaci fölényével, amikor a Windows operációs rendszerbe integrálta a Media Player hang- és mozgóképlejátszó szoftvert. A bizottság szerint ezzel gyakorlatilag megfojtotta az összes többi médialejátszó cég termékét.

Ezért egyrészt rekordösszegű, kis híján ötszáz millió eurós bírságot szabott ki az amerikai cégre, másrészt kötelezte arra, hogy Európában a Media Player nélkül forgalmazza az operációs rendszert.

Ezt a Microsoft meg is tette, de miután a lejátszó nélküli változatot ugyanazon az áron forgalmazta, saját adatai szerint abból csupán néhány ezer darabot adott el.

A Microsoft - komoly jogi apparátust bevetve - most azzal támadta meg az európai fellebbviteli bíróság előtt a 2004-es döntést, hogy a bizottság ezzel gyakorlatilag gúzsba köti a szoftverfejlesztő cégeket, hiszen ha más országok, régiók is követnék Brüsszel példáját, tulajdonképpen bármikor beleszólhatnának abba, hogy egy szoftver milyen új funkciókat kaphat.

A bíróság döntésén tehát a Microsoft szerint a szoftverfejlesztés szabadsága múlik, ám iparági elemzők szerint a cég sokkal inkább a Windows rövidesen megjelenő, Vista változata miatt aggódik, hiszen abban is számos új funkció jelenik majd meg, amelyek - ugyanúgy, mint a médialejátszó - nem szükségszerűen részei egy operációs rendszernek.

A most kezdődött per ugyanakkor presztízskérdés is a bizottság számára, hiszen a fellebbviteli bíróság már három kisebb, hasonló döntését visszafordította, így a Microsoft győzelme esetén komoly csorba eshet a bizottság tekintélyén.

Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója a bíróság első ülésének napján találkozott Viviane Reading informatikai biztossal, de a felek szerint csupán véletlen egybeesésről van szó.

A per szakértők szerint akár másfél évig is elhúzódhat, és számára kedvezőtlen döntés esetén az amerikai cég fellebbezhet még az Európai Bírósághoz is.