A kereslet tehát visszatért és már meg is haladta a járvány előtti szinteket, ennek megfelelően a kínálati oldal korlátjai egyre élesebben rajzolódnak ki.

A légi közlekedésben az Eurocontrol júliusi adatai szerint napi átlagban 35 391 járat repült Európa légterében, ami éves összevetésben 3 százalékos növekedést jelentett. A 18-án regisztrált 37 034 járat mindössze 194-gyel maradt el a történelmi rekordtól. A hálózat így immár 101 százalékon teljesít a 2019-es bázishoz képest. A szűkös kapacitások miatt azonban tartósan fennmaradtak a légiforgalmi irányítási korlátozások, amelyek az utasok számára menetrendi bizonytalanságot hordoznak. Amikor ugyanis a hálózat csúcsra jár, a legapróbb fennakadás is dominóhatást válthat ki.

Az utasok tekintetében is hasonló dinamika érvényesült. Az ACI Europe jelentése szerint az európai repülőterek utasforgalma 2025 első félévében 4,5 százalékkal haladta meg az előző évit, és 5,1 százalékkal a 2019-es szintet. A növekedés motorját az interkontinentális utazások adták, ám érdekes módon a kisebb és regionális repülőterek jobban teljesítettek a nagy csomópontoknál. Ez a jelenség enyhíti a klasszikus „hotspotok” túlterheltségét, ugyanakkor kihívás elé állítja a helyi infrastruktúrákat.

A szállodapiacon a kínálat és kereslet feszült egyensúlya látványosan mutatkozott meg Párizsban és Londonban. Az STR adatai szerint a francia fővárosban júniusban az átlagos szobaár és a szobánkénti bevétel történelmi csúcsra emelkedett, részben nagy rendezvények sorozata miatt. Hasonlóan, Londonban a Wimbledon és a nagykoncertek hetében rekordárakat jegyeztek fel. A kereslet koncentrálódása erős árhatást okozott. A kiemelt napokon a szobaárak háromszorosukra is emelkedtek a nyugodtabb időszakokhoz képest.

A nyári adatok egyértelműen mutatják, hogy a turizmus visszatért, sőt túl is szárnyalja a járvány előtti szintet. De ahogy a repülőterek zsúfoltsága, a légiforgalom szaturációja és a szállodai árrobbanások példái is jelzik, a növekedés ára a rendszer sebezhetőségének felerősödése. Az utazási piac legnagyobb kihívása immár nem a kereslet hiánya, hanem a kapacitások szűkössége.

A cikk szerzője Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a BCE egyetemi docense