Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Erdei fülesbagoly (Asio otus) Hortobágyon 2020. január 6-án. Az erdei fülesbaglyot választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának, amely Magyarország legismertebb és lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Célkeresztben az irtó fontos baglyok – A „főváros”: Túrkeve

A nevével ellentétben leginkább a településeken telelő erdei baglyok számlálását kezdi a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, immáron nyolcadik alkalommal. "Irtó" fontos munkát végeznek.

Pénteken kezdődik és január 27-ig tart az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérése, amelyhez a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A szervezők az egyéni megfigyelők, családok mellett óvodák és általános iskolák részvételére is számítanak - írták az MME közleményben.

Az akció kiemelt célja a baglyok és telelőhelyeik védelme.

Az erdei fülesbaglyokra jellemző, hogy

a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható,

de Magyarország "bagolyfővárosában", Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok összesített létszáma egyes években akár az ezer példányt is meghaladhatja.

A jelenség hátterében az érintett települések környékén nagy számban jelenlévő egér- és pocokfajok állnak. A baglyok valószínűleg azért választják a látszólag kedvezőtlenebb, zajosabb környezetben található belterületeket nappali pihenőhelyül, mert a településeken általában több fa van, mint a szántókon, gyepeken - írták a közleményben, hozzátéve, hogy a lakott területekről emellett hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak, amelyek veszélyt jelentenének a baglyokra.

Kitértek arra is, hogy a baglyok jelenléte az emberek, illetve a társ- és háziállatok szempontjából nem jelent fizikai veszélyt, az általános higiénés szabályok betartása mellett pedig fertőzéskockázatot sem hordoz magában.

Kiemelték, hogy a baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, illetve humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos, mivel ezek a madarak naponta két-három kis rágcsálót is elfogyasztanak.

Egy éve a Magyarországon telelő erdei fülesbaglyok legalább 2,9 millió, mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztítottak el.

Ha a baglyok és más ragadozó életmódot folytató madarak nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek alkalmazására lenne szükség - hívta fel a figyelmet az MME.

A közlemény szerint a telelő baglyok lakossági felmérése hármas célt szolgál. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos adatokat szolgáltat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt felhívja a figyelmet a madarak és telelőhelyeik védelmére, valamint ösztönzi a lakosságot, hogy több időt töltsenek a szabadban természetvédelmi szempontból is hasznos önkéntes munkát végezve.

Az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos lakossági felmérésével kapcsolatban további információ az MME honlapján található.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×