A június és augusztus közötti nyári időszakban a szlovák hegyekben tizenhárom turista, a Lengyel-Tátrában pedig öt ember vesztette életét. A lengyel és a szlovák hegyimentők jóval több riasztást kaptak, mint tavaly ugyanebben az időszakban – írja a magas-tatra.info.

Martin Matúsek, a szlovákiai Hegyi Mentőszolgálat (HZS) igazgatója azt mondta a portálnak, hogy az esetek mintegy 80 százalékában „valamilyen emberi tényező kudarca” vezetett balesethez, melyeknek csaknem felénél túlértékelték saját képességeiket a turisták vagy alábecsülték az adott túra nehézségét. A legtöbb baleset lengyel turistákat érintett, őket követik a szlovákok és a csehek. Egyre több esetben kell beavatkozniuk a hegyimentőknek. „A legjelentősebb növekedést az úgynevezett alacsonyabb nehézségi fokozatú hegymászás területén tapasztaltuk, főleg olyan turistákkal kapcsolatban – legyen szó halálos balesetről vagy eltévedésről –, akik nem tartják be a szabályokat, vagy akik hegymászónak érzik magukat, de nem azok” – közölte Martin Matúsek.

Pintér László, a Mozgásvilág portál hegymászás szakírója azt mondta az InfoRádióban, hogy nagyon sok turista, hegymászó alábecsüli a természet erejét. Hozzátette:

nagyon fontos, hogy az érintettek mindig a képességeiknek, felkészültségüknek megfelelő túrát vagy hegyet válasszanak.

Mint fogalmazott, „az ember könnyen bajba kerülhet a hegyen”, ha úgy indult el, hogy nem tudja értelmezni a túraleírást, az útvonalat, a különböző jelzéseket, illetve ha túlbecsüli a saját képességeit, adottságait. Úgy véli, megfelelő körültekintéssel és felkészültséggel sok baleset, eltévedés megelőzhető lenne.

Az alpinista azt tapasztalja, hogy sokan más turisták szép fotói és videói alapján indulnak el a hegyekbe, ugyanis a közösségi médiának „van egyfajta hívó szava”, de figyelmeztetett, hogy megfelelő fizikai és mentális felkészültség, ruházat, felszerelés és ellátmány, valamint alapos tájékozódás, terepismeret és az időjárás-előrejelzések folyamatos figyelemmel kísérése nélkül nem szabad nekivágni a hegyeknek.

Pintér László azt tanácsolja a turistáknak, hegymászóknak, hogy ne időjárás-applikációkat használjanak, hanem inkább

helyi meteorológiai figyelmeztető oldalakról, vihar-előrejelző platformokról tájékozódjanak, ugyanis a zivatarok előrejelzése a legproblémásabb.

Az applikációk ebben nem túl jók, nem pontosak, mivel akár 5-10 kilométeren belül is hatalmas eltérések lehetnek. Van magyar vihar-előrejelző oldal is, amelyet érmes megnyitni, mielőtt bárki elindul egy túrára.

„Nem lehet bízni abban, hogy ha az applikáció azt jelzi, hogy három órakor lesz eső, akkor az úgy is lesz, mert lehet, hogy már korábban megérkezik egy csapadékzóna, sőt az alkalmazás által jelzett kisebb eső helyett akár egy orbitális nagy vihar kellős közepébe is bekerülhet az ember, és ilyen esetekben sokszor előfordul, hogy már hiába hív segítséget a bajbajutott, mert a helikopter nem tud felszállni az időjárási viszonyok miatt” – magyarázta a szakújságíró.

Pintér László kiemelte: jól kell megválasztani a túratársakat is. Mint mondta, ha lehetséges, akkor ne önjelölt, hanem valóban képzett vezetőket válasszanak ki maguk közül a turisták, és legyenek tudatában annak, hogy a klímaváltozás a hegyeket is sújtja. Ott is gyakoribbak a váratlan és heves időjárási események, a viharok, a villámárvizek és a kőomlások.