A hőszivattyús rendszerek elterjedésével egyre többen szembesülnek azzal a problémával, hogy a szomszédba telepített kültéri egységek elviselhetetlen dübörgésükkel megkeserítik a mindennapokat, lehetetlenné teszik a csendes pihenést - írja az Economx. A lap jogi szakértőt is is megkérdezett a lehetséges ellenlépésekről.
A hőszivattyú technológia népszerűsége mögött legfőképpen az áll, az egyik leggazdaságosabb fűtési és hűtési megoldás, és környezettudatosság szempontjából is az egyik legjobbnak tekinthető - írja a lap. Alapvetően egy olyan hűtő/fűtő berendezés, ami az egyik oldalról energiát vesz fel, az energia leadása pedig a másik oldalon történik meg, tehát az egyik irányba fűt, a másikba pedig hűt. Jellemzően egy kültéri és egy beltéri egységből áll, a kültéri egység a levegőből, a talajból vagy a vízből nyert energiát használja fel és azt továbbítja a beltéri egységhez.
A hőszivattyú hőenergiát vesz fel, a hűtőközeg segítségével pedig megfelelő hőmérsékletűre fűti vagy hűti a rendszerben keringő vizet, amit a hőleadókon keresztül fűtésre vagy hűtésre lehet használni vagy melegvizet előállítani. A hőszivattyú működése a hőenergia előállításának tekintetében tér el a hagyományos fosszilis rendszerektől:
a hőszivattyú a hő előállításához szükséges tüzelőanyag elégetése helyett a hűtőközeg elpárolgását és kondenzációját használja ki.
Azonban a hőszivattyúk működése sok esetben jelentős zajjal járhat, ami megkeserítheti a szomszédban lakók életét. A közösségi médiában több csoport is szerveződött már ezzel kapcsolatban, ahol az emberek arról panaszkodnak, hogy a zaj ellehetetleníti a pihenésüket. Sokan a csendért és a nyugalomért költöznek ki az érintett területekre, és sérelmezik, hogy miközben a szomszédjuk élvezi a korszerűsítésből származó előnyöket, addig a negatívumokkal nekik kell együtt élniük - magyarázza a lap.
A bejegyzések, beszámolók alapján kimondottan jellemző, hogy a szakszerűtlen telepítés miatt alakul ki nagyobb zaj, de az is lehetséges, hogy a sértett úgy ítéli meg, lett volna lehetőség olyan helyre telepíteni a rendszer kültéri egységét, ahol az ő nyugalmát sem zavarta volna a készülék.
Dr. Izsák Orsolya szomszédjogi kérdésekre specializálódott ügyvéd azt mondta a témával kapcsolatban a lapnak, hogy ezekben az esetekben klasszikus birtokháborítási ügyekről van szó, amikor a tulajdonhoz való jog korlátozása áll fenn, mivel
a saját ingatlannak a rendeltetésszerű használata nem biztosított, ami miatt jogorvoslatért lehet fordulni a bírósághoz.
A szakértő szerint azt is kérhetjük a perben, hogy kötelezzék a hőszivattyú tulajdonosát, építtetőjét, hogy távolítsa el azt. De az is kérvényezhető, hogy cseréljék le a berendezést egy kevésbé zajos modellre vagy mérsékeljék a használatát.
Mint írják, ha problémánk van, egy éven belül a település jegyzőjéhez lehet fordulni, akinek a döntésével szemben van helye jogorvoslatnak a bíróságon. Izsák Orsolya viszont általában azt javasolja, hogy kezdjék az ügyet rögtön a bíróságon, és mindig vonjanak be szakértőt, aki meg tudja állapítani, hogy a zaj a jogszabályban meghatározott határértéken belül van-e vagy már túllép rajta.
Továbbá nem mindegy, hogy mikor, mely időszakban üzemel a berendezés, ugyanis napszakra vonatkozó korlátozást lehet kérvényezni, ha azt az adott műszaki megoldás lehetővé teszi. A birtokvédelem mellett egy másik lehetőség a szomszédjogi igény érvényesítése, aminek keretében arra lehet hivatkozni, hogy a szomszédba telepített zajos hőszivattyú értékcsökkenést okoz az ingatlanban.
Ebben az esetben az okozott kár összegének a megfizetésére kötelezheti a bíróság a hőszivattyút telepítő szomszédot.
A lap azt írja, a jogász tapasztalata szerint a hőszivattyú kültéri egysége által okozott zajártalommal kapcsolatban hathatós jogorvoslati eszközök állnak rendelkezésre, az azonban valóban nem mindegy, hogy hogyan érvényesítjük az érdekeinket, jellemzően inkább ebből adódhatnak a problémák.