Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay.com

Miért hétfő reggel kap az ember szívrohamot? Itt a válasz

Egy frissen megjelent tanulmány eredményei szerint a szívinfarktus legsúlyosabb típusa hétfői napokon fordul elő a legmagasabb számban.

Egy korábbi kutatás szerint a nap folyamán reggel fél 7 órakor a legvalószínűbb a szívroham vagy az agyérgörcs. A hét napjait tekintve pedig a hétfő a legkockázatosabb a szívünkre nézve – derült ki a Brit Szív- és Érrendszeri Társaság legújabb kutatásából, amely a szívroham legsúlyosabb típusa, az úgynevezett ST-elevációs miokardiális infarktus (STEMI) előfordulását vizsgálta.

A hazipatika.com irása szerint a belfasti dr. Jack Laffan kardiológus által vezetett kutatás több mint tízezer beteg adatait vizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy a hétfőkre jellemző kockázatemelkedésben kulcsszerepet játszhatnak a hétvégi szokások és az új hét kezdetével járó stressz egyaránt.

„Jelentős összefüggést találtunk a munkahét kezdete és a STEMI előfordulása között. Ezt korábban mások is leírták már, de továbbra is kuriózumnak számít” – idézi a thehealthy.com Laffan doktort.

A kardiológus arra figyelmeztet, hogy nagyon fontos, hogy próbáljunk fix alvási rutint kialakítani, illetve tartsuk magunkat ahhoz hétvégén is. Szervezetünknek ugyanis van egy természetes ritmusa, a cirkadián ritmus, amely alvás-ébrenlét ciklusunkat irányítja. Dr. Laffan szerint a hétfői szívrohamok összefügghetnek a szervezet megzavart hétvégi alvási ciklusával.

Nem érdemes tehát pénteken és szombaton sokáig fennmaradni, ahogy az élvezetekkel is legyünk mértékletesek. Bár a hétvége a legtöbb ember számára a lazítás ideje, az alkohol és a kevésbé szívbarát ételek fogyasztása, valamint a testmozgás mellőzése a szívre nézve súlyos következményekkel járhat.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×