Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Debrecen, 2022. szeptember 28. Pihenő tőkés récék egy ködös őszies reggelen a debreceni Nagyerdő tavának vizében tükröződő színeződő lombok képe mellett. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Komoly gondot okozhatnak a jó szándékú emberek

A vízimadarak etetésének mellőzésére szólítja fel a vízpart mellett tartózkodókat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az ugyanis nagy tömegben sodorja veszélybe, betegíti meg és ítéli akár pusztulásra az állatokat.

A tapasztalatok alapján az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot. Etetésük ráadásul tömegesen sodorja veszélybe és betegíti meg az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek – olvasható az MME közleményében.

Ezért az egyesület arra kéri a víz mellett sétálókat, strandolókat, kirándulókat és nyaralókat, hogy sehol, semmivel, kacsaetető automatákból se etessék a vízimadarakat.

A tájékoztatás szerint a vízimadarak életmódja és túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért etetésük velük ellentétben több okból is káros, mert például a hosszú ideje tartó, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen „táplálék” angyalszárny-betegséget okozhat a madaraknál; valamint szennyezi a környezetet, rontja a víz minőségét, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő elmocsarasodást is.

A feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék továbbá vonzza a patkányokat, segíti szaporodásukat, ami idén különösen nagy problémát jelent a fővárosban – hangsúlyozza a közlemény.

A vízimadarak etetése öngerjesztő problémaspirálként jelentkezik. A nyáron etetett madarak ugyanis ősszel nem vonulnak el, így az emberek, látva az éhesnek gondolt, valójában elkényelmesedett vagy már beteg, röpképtelen madarat, tovább etetik őket - olvasható az összegzésben.

Mint írják, a fagyok beköszöntével a madárlétszám az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt a vonulásukat megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását.

Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat – olvasható a közleményben.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a lakosság tájékoztatása, a strandokat, sétányokat üzemeltető önkormányzatok és a madarak segítése érdekében elkészített egy ingyenesen letölthető, kinyomtatható és kihelyezhető plakátot is a vízimadarak etetéséről. A hirdetményt az érdeklődők a www.mme.hu weboldalon tekinthetik meg – áll az egyesület összegzésében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×