Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Nyitókép: Pixabay

Kollek-Fodor Dorina: nincs más megoldás, a borászatoknak új utakat kell keresni

Az orosz–ukrán háború a borászatokra is hatással van, hiszen több terméket Ukrajnából importálnak. Emellett csapadékos, hideg téli időre lenne szükség ahhoz, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű alapanyaga legyen a bornak.

A borászok számára kiemelten fontos, hogy télen az elmúlt napokhoz hasonló csapadékos hideg időjárás legyen. Kollek-Fodor Dorina, a Fodorvin Családi Pincészet kereskedelmi vezetője az InfoRádióban megerősítette: fontos, hogy tavasszal az ültetvényeken megfelelő mennyiségű csapadék essen, a hidegre pedig azért van szükség, hogy kevesebb kártevő és kórokozó legyen.

Az Ukrajnában zajló háború a hazai borászatokat is kedvezőtlenül érinti. "Nagyon sok termék, köztük az üveg egy része is Ukrajnából érkezett. Az ellátási lánc, amely már a világjárvány ideje alatt is sérülni kezdett, most is problémás. Nagyon megemelkedtek az árak, és emiatt az exportban is lehetnek gondok" – mondta Kollek-Fodor Dorina, és hozzátette, a borászatoknak új utakat kell keresniük.

Az áremelkedés ezt a szektort sem kerülhette el. A kereskedelmi vezető szerint bár drágultak a borok,

az általános élelmiszer-dráguláshoz képest borok áremelkedése visszafogott.

Amit a borászatok emelni tudtak, azt elviszi az infláció, hiszen az alapanyagok annyival emelkedtek, hogy nem is áremelkedést, hanem az inflációt próbálják lefedni ezzel, a veszteségüket csökkenteni. Nagyobb haszonra azonban semmiképpen nem tudnak szert tenni.

A fogyasztás jelentős visszaesésével azonban nem számolnak, ugyanis a vásárlók általában ragaszkodnak a már megszokott termékekhez. Kollek-Fodor Dorina azonban nem zárta ki, hogy megnőhet az olcsóbb borok iránti kereslet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×