Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Nyitókép: Jose A. Bernat Bacete/Getty Images

Nagy a baj: itt a térkép, amelyen Magyarország a vörös zónába került

Globálisan az ötödik legmelegebb év volt 2022, Európában pedig a második legmelegebb. A részletekről Lakatos Mónika éghajlatkutatót, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársát kérdeztük.

A globális felszíni hőmérsékleti anomáliatérképre tekintve (lásd alább) láthatók az átlagosnál jóval melegebb régiók, ugyanakkor az átlagosnál hidegebb területek is – ismertette Lakatos Mónika.

Előbbiek közül kiemelendő a Szibéria északnyugati területe, valamint Délnyugat-Európa, ahol mintegy három Celsius-fokkal volt magasabb az elmúlt év középhőmérséklete, mint a sokéves átlag. Hidegebb volt azonban a Csendes-óceán trópusi területeinek középső és keleti részén, Ausztráliában kiterjed régiókban, valamint Kanadában is találni az átlagosnál hűvösebb foltokat.

Európa kiugró melegedésének több oka is lehet. Egyrészt a kontinens nagyrészt a sarkvidék tágabb környezetében helyezkedik el, ami a Föld leggyorsabban melegedő régiói közé tartozik. Másrészt

megváltozni látszik az itteni légköri cirkuláció

is, az ezekhez kapcsolódó felhőrendszerek pedig úgy alakultak, hogy a hőhullámok száma lényegében Európában nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedekben – magyarázta az éghajlatkutató.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes elmézései arra engednek következtetni, hogy 2022 Magyarország vonatkozásában is a

top 5, de akár top 3 legmelegebb év között fog végezni.

Lakatos Mónika emlékeztetett, a tavalyi év rendkívül sok szélsőséget hozott hazánk időjárásában: lényegében csak a tavasz, illetve a szeptemberi hónap volt az átlagosnál hűvösebb, az összes többi viszont a megszokottnál melegebben alakult.

A tavasszal és nyáron tapasztalható szokatlan meleghez, forrósághoz rendszerint hőségriadók és persze csapadékhiány is párosul, amit gyakorta egy-egy hirtelen lezúduló, özönvízszerű felhőszakadás szokott enyhíteni. A megfigyelt változások azt mutatják, hogy a globális felszínhőmérséklet emelkedésével a hazai is összhangban van, sőt, némileg meg is haladja azt, a jelek szerint – bár ezek egyelőre kevésbé bizonyosak – a csapadékváltozások tekintetében az egyirányú tendenciák mellett

a szélsőségekre kell készülni,

tehát intenzívebb esőkre – hiszen kevesebb napon hullik ugyanannyi csapadék, mint korábban –, valamint az aszályhajlam növekedésére – magyarázta Lakatos Mónika.

A regionális klímamodell-szimulációk is további melegedést vetítenek előre minden évszakra; ősszel és télen csapadéknövekedés valószínű, nyáron viszont nagymértékű emelkedés és csökkenés is előfordulhat, következésképp szélsőségekre kell készülni – ismételte meg.

Összességében egy globálisan melegedő környezetben élünk. A 80-as évek óta minden évtized melegebb volt a korábbinál, és az átlagok eltolódása mellett bizonyos éghajlati szélsőségek gyakoribbá és intenzívebbé váltak a Föld legtöbb régiójában, azon belül a Kárpát-medencében is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Elképesztő szenvedésről beszélt Messi, miután megdöntött minden rekordot

„Tudtuk, hogy szenvedni fogunk, és szenvedtünk is” – mondta Lionel Messi a drámai körülmények után megszerzett győzelemről a foci-vb egyenes kieséses szakaszában a meglepetéscsapat Zöld-foki Köztársaság ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×