Hazánkba a törököknek köszönhetően jutott el a kávé, ezért itthon korábban kerültünk kapcsolatba az itallal, mint a tőlünk nyugatabbra eső európai országok. A török hódoltság idején már voltak Budán kávéházak, melyek meghonosodtak. Ez aztán gyorsan kinőtte magát a híres magyar kávéházi kultúrává, amikor kelet Párizsaként emlegettek minket. Később már törvényileg is szabályozták a kávéházi szokásokat – mondta érdeklődésünkre a világnap apropóján a kávé történelméről Nezvál Máté kávépörkölő-mester, a 42 Coffee tulajdonosa.

A kávéházi kultúra az 1700-1800-as évektől szélesedett, aranykora az 1900-as években volt. A korszakban a szellemi élet és a társasági élet központjaként működő kávéházak Budapesten átvették a szalon funkciót. Egyes helyek éjjel-nappal nyitva voltak. Egy hatalmas rendezvényen állítólag

egy kávéház tulajdonosa kiment egy Duna-hídra, és bedobta a kulcsot a folyóba, mondván, hogy többet nem zárnak be.

A kávépörkölő-mester kedves története, hogy állítólag amikor kávévérontáson kaptak valakit, akkor akár három nap dologház is járhatott érte. Megjegyezte: ettől nem áll távol az a hiedelem, hogy az arab asszonyok csak akkor válhattak el, ha férjük rossz kávét készített.

Magyarországon a kávéfogyasztásra elsősorban szociális élményként gondolunk,

jelenleg is több kávéház van az országban. Bár az életvitelünk megváltozott, a találkozásokat, üzleti megbeszéléseket is kávé mellett folytatjuk, tehát megmaradt a reggeli funkcionális fogyasztás mellett. A háztartásokban is megjelentek a gépek, "de azért még mindig ott van az a felismerés" az emberekben, akik szívesen választanak olyan találkozási pontokat, ahol a nemcsak a kávé jó, hanem az enteriőr is kellemes hangulatú.

A kávé árával kapcsolatban azt mondta a szakértő, "minden évben a valós termés több mint tízszerese fordul meg a tőzsdén". Ez most a szélesebb körben használt kávék esetében igaz. Magyarországon az elmúlt évek megnehezedett transzportkihívásai, a dollár és az euró forinthoz viszonyított árfolyama miatt kellett emelni drasztikusan az árakon. A beérkező nyers kávét Európában pörkölik, csomagolják, így mire eljut a boltok polcaira, már masszív árrést lehet elérni.

A kávéhoz több magyar találmány és védjegy kötődik

A magyar származású Illy Ferenc találta ki például a frissen pörkölt kávé légmentes csomagolását – mondta Szakács Lilla Fanni, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Design Osztályának vezetője. A feltaláló 1933-ban alapította meg a ma is a család tulajdonában álló Illy Coffee-t. Másik találmánya volt az Illett, ami a világ első automata eszpresszó kávégépe volt.