Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László
Budapest, 2022. január 15. Budapest Főváros Állat- és Növénykertjének főbejárata - melynek szobordíszítményeit Maugsch Gyula készítette (1912) - a főváros XIV. kerületében, a Városligetben. Az eredetileg 1866-ban megnyitott állatkert épületeit és építményeit 2009-ben műemléki védettség alá helyezték. MTVA/Bizományosi: Róka László
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László

Előkelő helyen a budapesti állatkert az európai ranglistán

Nemrégiben tették közzé az úgynevezett Sheridan-lista legfrissebb kiadását, amely Európa vezető állatkertjeit rangsorolja egy összetett pontozási rendszer alapján. Ez a pontozási rendszer az egyes intézmények által kínált látogatói élményeket, szolgáltatásokat, az ott folyó szakmai munkát és több más szempontot is értékel.

A ranglistán szereplő 126 európai állatkert közül a Fővárosi Állat- és Növénykert 207 ponttal a 15. helyen szerepel, megelőzve valamennyi hazai állatkertet (amelyek közül a listára összesen négy került fel), és több olyan nagyhírű társintézményt is, mint például a Koppenhágai Állatkert, a Berlini Állatpark, az amszterdami Artis Zoo, a hamburgi Hagenbeck Állatpark, a Londoni Állatkert, az Antwerpeni Állatkert, a Barcelonai Állatkert, a tenerifei Loro Parque, illetve Párizs mindkét állatkertje – tájékoztatott közleményében a budapesti intézmény.

A Sheridan-lista szellemi atyja a brit Anthony Sheridan, aki ugyan nem klasszikus értelemben vett állatkerti szakember, neve mégis jól ismert állatkertészeti berkekben. Eredetileg az elektronikai iparban volt sikeres üzletember, ám 2007-ben, amikor idős kora miatt visszavonult az üzlettől, elhatározta, hogy rendszeresen bejárja Európa legjelentősebb állatkertjét, és kidolgozott egy szempontrendszert is az egyes állatkertek értékelésére. Ez alapján az általa felkeresett intézmények rangsorát is rendszeresen közzéteszi.

Listája – a módszertan részletes leírásával, illetve egyéb állatkerti tapasztalatainak összegzésével együtt – először 2011-ben látott napvilágot What Zoos Can Do című könyvében, majd ezt az elmúlt években további frissítések követték. A ranglista legutóbbi, 2018-as kiadásában a Budapesti Állatkert 110 állatkert közül a 17. helyen szerepelt, vagyis a városligeti intézmény azóta két helyet javított a helyezésén úgy, hogy az értékelésbe bevont összes állatkert száma is emelkedett.

A legfrissebb ranglista a Zooscape 2020 – Sheridan’s Handbook of Zoos in Europe 2015-2030 című, a múlt év legvégén megjelent könyv részeként látott napvilágot.

Címlapról ajánljuk

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×