Infostart.hu
eur:
364.56
usd:
315.82
bux:
148587.82
2026. augusztus 10. hétfő Lőrinc
Erdei fülesbagoly (Asio otus) Hortobágyon 2020. január 6-án. Az erdei fülesbaglyot választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának, amely Magyarország legismertebb és lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja.
Nyitókép: Czeglédi Zsolt

Így vigyázzunk a baglyainkra!

Az MME tett közzé hasznos infókat arról, hogyan segítsük a rengeteg kártevőt zsákmányoló madarak költését.

A lakosság és az önkormányzatok segítségét kéri a baglyok költésének elősegítéséért az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amelynek tájékoztatása szerint műfészkek és költőládák kihelyezésével jelentősen javulnak a lakott településeken élő, rágcsálópusztító madarak életfeltételei – közölte az egyesület.

Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él, vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat – olvasható a közleményben.

Mint írják, hiányukban ezek állományapasztását a házi- és társállatok mellett az emberre is veszélyes mérgezett csalik kihelyezésével kell megoldani.

Egy erdei fülesbagoly évente ezernél is több rágcsálót zsákmányol,

a kisebb termetű bagolyfajok ezek mellett rengeteg kártevő rovart is elfogyasztanak, ezért nem mindegy, hogy lakott területeinken mennyi él, él-e egyáltalán ezekből a madarakból. Megtelepedésük egyik legfőbb akadályát gyakran a megfelelő fészkelőhelyek hiánya jelenti. A baglyok ugyanis nem tudnak fészket építeni, költésükhöz egyebek mellett korhadt üregekkel, vastag törzselágazással rendelkező idős fákra; valamint nagy testű harkályok odúira van szüksége.

Ma már rendelkezésre állnak azok az ismeretek, melyek segítségével elősegíthető a különböző madárfajok megtelepedése mesterséges fészkelőhelyekkel, Magyarország ugyanis a világ első országai között kezdte el széles körben alkalmazni, fejleszteni ezeket az 1905-ben, a Baranya megyei Kárászon megalakult Első Magyar Fészekodúgyárnak köszönhetően is.

A közlemény emlékeztet, hogy

  • a leggyakoribb hazai bagolyfaj, az erdei fülesbagoly elfoglalja az ágvillába kihelyezett vesszőkosarat, de szívesen beköltözik fára, épületfalra rögzített, félig nyitott előoldalú vércseládákba is.
  • A leginkább emberkövető gyöngybagoly templomok toronysüvegébe, padlásokra telepített költőládákkal;
  • a macskabagoly, a kisebb testű kuvik és füleskuvik pedig nagy méretű mesterséges odúkkal segíthető.

A baglyoknak kirakott műfészkek, mesterséges odúk esetében alapelv, hogy ezekbe mindig kell száraz fű, hullott lomb vagy faforgács fészekanyagot tenni, amibe a tojó alakítja ki a tojásoknak a fészekmélyedést.

Címlapról ajánljuk
Alsó tagozat megújítása: az irány jó, de komoly gondot is lát a PDSZ

Alsó tagozat megújítása: az irány jó, de komoly gondot is lát a PDSZ

A PDSZ alapvetően támogatja az alsó tagozat gyermekközpontú megújítását célzó 14 pontos javaslatcsomag szakmai irányait, ugyanakkor a jó célokhoz biztosítani kell a megvalósítás feltételeit is és minden pluszfeladathoz időt és pénzt kell rendelni – erről beszélt az InfoRádióban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.

Államfőválasztás – Tucatnyi jelölt közül találta meg a magáét a Tisza Párt, részletek

A Tisza képviselőcsoportja minimum tíz emberrel egyeztetett az államfőjelöltségről, a szombati frakcióülésre már csak három név maradt és a frakció végül elsöprő többséggel szavazta meg Baka András jelölését. Erről újságírói kérdésre beszélt Hallerné Nagy Anikó (Tisza), az Országgyűlés házelnöki feladatait ellátó alelnöke hétfőn a Parlamentben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.11. kedd, 18:00
Major Róbert
rendőr ezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Közbiztonsági Tanszékének vezetője
A Krímtől Tatárföldig mindent letarolnak az ukrán drónok, új ország készül háborúba - Híreink az orosz-ukrán konfliktusról hétfőn

A Krímtől Tatárföldig mindent letarolnak az ukrán drónok, új ország készül háborúba - Híreink az orosz-ukrán konfliktusról hétfőn

Az ukrán jelentések szerint a hétvége folyamán a megszállt Krím-félszigettől és Donyecktől kezdve Tatárföldig támadták az orosz energetikai infrastruktúrát. Moszkva a drónokra Odessza elleni légicsapásokkal válaszolt. Mostanra kezd nagyon valószínűvé válni, hogy Észak-Korea több tízezer (Kijev szerint ötvenezer) katonát dobott át Moszkvának, de keringenek hírek arról is, hogy Irán felpörgetheti az oroszoknak nyújtott segítséget. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×