Ma Magyarországon az érintett gyermekek mintegy 70 százaléka van nevelőszülői családokban elhelyezve, ami nagyon magas aránynak tekinthető Európában. Bár a magyar nevelőszülők száma magas, körülbelül 5500, hiába bármilyen kedvező kormányzati változtatás, számuk évek, talán évtizedek óta nem nőtt számottevően – mondta Szilvási Léna. Következésképp úgy tűnik, hogy az új toborzásokkal csak az utánpótlás biztosított, ezzel párhuzamosan viszont több a gyerek, ami azt jelenti, hogy egy-egy nevelőszülőre több jut.

Az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője egyetértett azzal, hogy több, legalább fele annyi nevelőszülőre lenne szükség, mint amennyi gyerek van. Vagyis a 17 ezer gyerek esetében a mostaninál 2-3 ezerrel több nevelőszülő – számszerűsítette Szilvási Léna. „Csakhogy ez nehezen megmozduló kínálati piac, a nevelőszülő eléggé különleges emberfajta, aki nagyon komoly érzelmi terhelést vállal” – fogalmazott. Hiszen a nevelőszülőség sajátossága, hogy az nem „örökre” szól, hanem átmeneti helyzet, és a szülő nem tudhatja, hogy a gyerek mennyi időt fog nála tölteni.

Szilvási Léna ismertette:

• az elsődleges cél az lenne, hogy a gyerek hazakerüljön a vér szerinti családjához, de ez az esetek nagyon kis részében történik így;
• a következő, hogy örökbefogadó családhoz kerüljön, de ez legfejtebb a kisebb gyerekeknél valósul meg;
• a harmadik cél pedig, hogy a gyerek egészen felnőtt koráig a nevelőszülőnél maradjon – ha más nem lehetséges.

Az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője szerint nem kétséges, hogy részint a fentiekből eredő érzelmi teher, ami sokakat visszatarthat, hogy egy idegen család gyermekét neveljék. Az sem könnyít a helyzeten, hogy az érintett gyerekek az „előző életükben” rossz körülmények között éltek, és amikor kiemelik őket a vér szerinti családjukból, traumatizálódnak.

Szilvási Léna szerint kétségtelen, hogy történtek pozitív elmozdulások azzal, hogy a nevelőszülői jogviszonyt – adómentes – foglalkoztatási jogviszonynak minősítették, ugyanakkor például az alapbéren túli, a gyerekek után járó úgynevezett ellátmány mértéke az elmúlt tíz évben nem emelkedett.

„Ez az egyik nagy probléma, amiről mindenképp beszélni kell, ha tisztelni akarjuk a nevelőszülők munkáját”

– tette hozzá. Számításaik szerint egy gyerek napi ellátása minimum 1100 forint, miközben az ellátmányból erre legfeljebb 6-700 forint jut, vagyis körülbelül 60 százalékát fedezi a költségeknek.

Az SOS Gyermekfalvak azt is problémásnak tartja, hogy az iskolarendszer nem eléggé felkészült – az előéletük miatt – megkésett fejlődésű, komoly tanulási és viselkedési gondokkal küzdő gyerekekre. Ezért egyrészt több forrást tartanának kívánatosnak a speciális szolgáltatások igénybevételére, továbbá komoly változtatásokat az oktatási rendszer differenciáltsága érdekében, valamint, hogy az ország legszegényebb területein, ahol egyébként a legtöbb nevelőszülő és nevelt gyerek található, ott is elérhetők legyenek a kívánt szolgáltatások.