Infostart.hu
eur:
353.07
usd:
308.58
bux:
142646.57
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
Nyitókép: Pixabay

Szakáll, csótány, kövér politikusok - ezekért járt anti-Nobel-díj

A győztesek egy tízbillió dolláros hamis zimbabwei bankjegyet is kaptak.

A szakáll evolúciós szerepének megállapításáért is járt az IgNobel idén, a Nobel-díj paródiájaként ismert anti-Nobel-díjak 31. alkalommal megtartott átadásán.

A szakáll nemcsak menő és divatos, hanem egy evolúciós fejlődés eredménye: segít megvédeni a férfi érzékeny arcbőrét, arccsontjait az ütésektől. Erre a megállapításra jutott az Utahi Egyetem tudóstriója, s a furcsa tudományos felfedezésért anti-Nobel-díjjal ismerték el munkájukat.

A díjazottak között volt egy olyan tanulmány, amely azt vizsgálta, hogyan lehet jobban, olcsóbban kordában tartani az amerikai haditengerészet tengeralattjáróin lévő csótányokat, illetve díjazott lett az a kutatás is, amely arra kereste a választ, hogy biztonságosabb-e fejjel lefelé szállítani az orrszarvúkat. De kiderült az is egy tudományos módszerekkel végzett kutatásból, hogy milyen undorító a cipőre ragadt rágógumi.

A díjátadó ceremóniát a pandémia miatt már a második egymást követő évben egy 90 perces, előre felvett esemény helyettesítette. Néhány vonása azonban megmaradt a hagyományos gálának: például az, hogy a

valódi Nobel-díjasok jelentették be a díjakat.

Az IgNobelt rendszerint a massachusettsi Cambridge-ben, a Harvard Egyetem Sanders Színházában adják át mókás rítusok közepette, például papírrepülőket repítenek szerteszét, a túl hosszú beszédekbe pedig egy kislány egy idő után belekiabálja, hogy unalmas.

Az online közvetítést azonban idén egy Nobel-minioperával is színesítették: az Egy híd az emberek között című előadás gyerekekről szólt, akik kis függőhidat építenek, hogy összekapcsoljanak két dühös felnőttet.

A szakálltanulmányban, amely az Integrative Organismal Biology című tudományos folyóiratban jelent meg, az Utahi Egyetem tudósai, Ethan Beseris, Steven Naleway és David Carrier szálas epoxikompozittal szimulálták az emberi csontot, és gyapjas, illetve lenyírt birkabőrrel helyettesítették az emberi bőrt. Az ütéseket azzal szimulálták, hogy súlyokkal dobálták a mintákat. Kiderült, hogy a gyapjas minta több energiát nyelt el, mint a lenyírt bőrű minta. A kutatók ezzel igazolták, hogy a szakáll segíthet megvédeni az arc csontjainak sérülékeny részeit, például az állkapcsot a káros ütésektől.

Az utcán eldobott, cipőre ragadó rágógumik vizsgálata a valenciai egyetem spanyol kutatóinak Nature.com tudományos portálon közzétett tanulmánya szerint igenis fontos lehet például a fertőző betegségek elleni védekezésben, illetve a kidobott rágók bioremediációjában, azaz káros környezeti hatásának csökkentésében vagy semlegesítésében.

Az amerikai haditengerészet kutatói egy olcsóbb és hatékonyabb módszert találtak a tengeralattjárókon lévő csótányok elleni védekezésre. A Journal of Economic Entomology című folyóiratban 1971-ben megjelent tanulmány megállapította, hogy a hagyományos módszerek, mint például a karboxidos füstölés és a korábban használt rovarirtószer nem vált be, viszont a diklórfosz nevű rovarirtószer eredményesnek bizonyult.

Egy török, német és brit tudósok által végzett kutatás megállapította, hogy az orrlégzés "jelentősen javult a csúcspontot elérő szexuális együttlétet követően", és ez a javulás legalább hatvan percig egyenértékű volt azzal, mintha az illető orrcseppel javította volna a légzését.

A közgazdasági IgNobelt Pavlo Blavatsyy kapta, aki azt fedezte fel, hogy

egy ország politikusainak elhízottsága jó jelzője lehet az ország korrupciós szintjének.

A győztesek a saját maguk által egy PDF-nyomtatványból elkészíthető trófeán kívül egy tízbillió dolláros hamis zimbabwei bankjegyet is kaptak.

Marc Abrahams, a díjátadót szervező Annals of Improbable Research magazin főszerkesztője a díjátadón elmondta: a cél az, hogy a jövő évi ünnepségen már visszatérjenek a hagyományos ceremóniához a Harvardra, de sok múlik azon, hogy a világjárványt sikerül-e megfékezni, és hogy milyen utazási korlátozások lesznek érvényben világszerte.

Címlapról ajánljuk
Két szomszédunknál is ott a pestisvírus, ami ha bekerül Magyarországra, nagy baj lesz

Két szomszédunknál is ott a pestisvírus, ami ha bekerül Magyarországra, nagy baj lesz

A kiskérődzők pestisének újabb eseteit igazolták Horvátországban és Romániában. A juhokat és kecskéket érintő úgynevezett PPR a kiskérődzők egyik legfertőzőbb betegsége, ami nem gyógyítható. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint ha Magyarországra bekerül a vírus, az komoly, több tízmilliárd forintos kárt okozhat az egyre sikeresebb juhágazatban.

Vitézy Dávid: „aláírtam, új villamosvonal épül uniós pénzből”

„Aláírtam a Budai Fonódó villamoshálózat folytatásának 32,2 milliárd forint értékű európai uniós támogatási szerződését, így új villamosvonal épül a Szent Gellért tér és a Budafoki út között, a Műegyetem rakparton keresztül” – közölte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
Valósággal letarolják az oroszokat a drónok, új célpontot jelölt meg Moszkva - Híreink az orosz-ukrán háborúból pénteken

Valósággal letarolják az oroszokat a drónok, új célpontot jelölt meg Moszkva - Híreink az orosz-ukrán háborúból pénteken

A folyamatos ukrán dróntámadások következtében a Krím-félszigeten az áram- és üzemanyag ellátás után a víz is akadozni kezdett. Moszkvában folyamatosan ütik az elektronikus hálózatot Kijev fegyverei, ugyanakkor az ukránoknál is akad gond: továbbra is alacsonyak a készletek légvédelmi rakétákból. Oroszosz jelentések szerint folyik a harc a donyecki Liman elfoglalásáért, a településen húzódik az egyik utoló védvonal a kulcsfontosságú erődváros, Szlavjanszk előtt. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×