Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Így iszik Európa

Minden 12. felnőtt napi fogyasztó.

Az Európai Unióban az összlakosság 8,4 százaléka, minden tizenkettedik felnőtt naponta fogyaszt alkoholt - derül ki az unió luxemburgi székhelyű statisztikai hivatalának a 2019-es adatokon alapuló, pénteken közzétett felméréséből.

A naponta alkoholt fogyasztók aránya Portugáliában a legmagasabb, ahol a lakosság egyötöde - 20,7 százaléka - iszik napi szinten, ezt követi Spanyolország és Olaszország 13, illetve 12 százalékkal. Ez az arány Lettországban és Litvániában a legalacsonyabb, csupán 1 százalék. Ugyanakkor az is kiderül a felmérésből, hogy e két balti államban a legmagasabb a heti és havi szinten italozók száma, 31,1 és 31,3 százalék.

Az uniós tagállamok közül Horvátországban volt a legmagasabb az olyanok aránya (38,3 százalék), akik soha, vagy legalábbis egy év alatt egy alkalommal sem fogyasztottak alkoholt.

A túlzott ivászat Dániában, Romániában és Luxemburgban a legmagasabb, ezekben az országokban a legjellemzőbb a legalább havonta egyszeri nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, ezen államok lakosságának 38 százaléka, 35 százaléka, illetve 34 százaléka fogyaszt alkoholt így. Magyarország ezen a téren a 27 uniós tagállam közül a 21-ik helyen áll, a magyarok 13 százaléka "issza le magát" havonta egy alkalommal. A súlyos epizódszerű alkoholizáláson az egy alkalommal több mint 60 gramm tiszta etanolnak megfelelő mennyiség fogyasztása értendő.

A felmérésből kiderül az is, hogy valamennyi uniós tagállamban a férfiak gyakrabban isznak alkoholt, mint a nők. A legnagyobb nemek közötti különbség a napi fogyasztás tekintetében Portugáliában (33,4 - 9,7 százalék) és Spanyolországban (20,2 - 6,1 százalék), a heti fogyasztás terén pedig Romániában (32,2 - 6,6 százalék) és Szlovákiában (30,6 - 8,8 százalék) volt tapasztalható. A havi fogyasztás aránya azonban viszonylag egyenlő volt a nemek között.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×