eur:
409.25
usd:
375.59
bux:
74408.72
2024. november 5. kedd Imre
Az amerikai Országos Repülésügyi és Űrkutatási Hivatal, a NASA által 2019. február 3-án közreadott dátummegjelölés nélküli légi felvétel az antarktiszi Thwaites-gleccserről.  Amerikai kutatók a föld egyik legnagyobb gleccsere alatt egy megdöbbentően nagy, mintegy tíz kilométer hosszú, négy kilométer széles és 350 méter mély üreget fedeztek fel, amely az elmúlt három évben keletkezhetett; a beszivárgó sós tengervíz olvaszthatta ki. A kutatók számításai szerint 14 milliárd tonnányi jég olvadt el itt észrevétlenül.
Nyitókép: MTI/EPA/NASA/OIB/Eremy Harbeck

Példátlan, ami a sarkvidéken történik, rendkívüli télre készülhetünk

Szeptemberben az eddigi második legkisebb jégkiterjedést mérték az északi sarki óceánon, októberben azonban már rekord alacsony a jégborítottság, a visszafagyás tehát teljesen más ütemben halad, mint korábban.

Nem kezdett el befagyni az arktikus óceán – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján. A rendhagyó jelenségnek akár jelentős következményei is lehetnek az előttünk álló tél szempontjából. A légköri helyzet, a sós víz beáramlása és a jégmentes vízfelszín melegedése miatt olyan folyamatok indultak el, amik még tovább lassítják a jég megjelenését – teszik hozzá.

Az Észak-Jeges-tenger természetes működése szerint március és szeptember között olvad, majd októberben újra gyarapodásnak indul – magyarázta az InfoRádiónak Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlati szakértője. Az idén azonban ez nem így történt, sőt, egyes területeken – köztük a szibériai Laptyev-tengeren – be sem indult a folyamat, ami példátlan anomália a modern mérések kezdete óta.

Ennek hátterében – mások mellett – az áll, hogy idén rekord méretű szibériai hőhullámok voltak tapasztalhatóak, például június 20-án 38 Celsius-fokot mértek Verhojanszkban, de a január–okóberi periódusban 4–5 fokkal volt melegebb összességében a területen a szokásosnál, és a tengervíz is 2–3 fokkal lett melegebb. A megfigyelések azt is mutatják, hogy erőteljes sósvíz-beáramlás tapasztalható a régióban, tette hozzá a szakember, és mint ismeretes, minél sósabb a víz, annál hidegebbnek kell lennie ahhoz, hogy a fagyási folyamat beinduljon, és minél vastagabb jégtakaró keletkezzen. A műholdfelvételek szerint egyes napokon azonban – ahelyett, hogy gyarapodna a jég – szinte csökkenés tapasztalható.

Több tanulmány is egyetért abban, hogy a jég hiánya hatással lehet az északi sarkkör mentén, a Földet nyugat–kelet irányban, mintegy 8–11 kilométeres magasságban körülfutó úgynevezett poláris futóáramlásra, amit a hideg sarkvidéki és a melegebb, déli trópusok közötti hőmérsékletkülönbség táplál, és nagyobb időjárási rendszerek kialakulására is lényegi hatással van. Amennyiben viszont csökken a jégfelszín, a kutatások alapján az áramlás gyengülhet, és ahelyett, hogy megnyugtató kis hullámzású rezonális mozgást mutatna, erőteljes észak–déli irányút produkálhat, amit meridionális áramlásnak neveznek. Vagyis

gyakrabban alakulhat ki olyan helyzet, amikor a sarkvidék területéről mélyebbre tör be a hideg levegő, illetve a trópusi vidékekről pedig szokatlan magasságokba a meleg levegő.

Mindez azt jelenti, hogy adott területen gyakrabban fordulnak elő erőteljes szélsőségek. Magyarország esetében ugyan egyelőre nem mutatkoznak jelentős kilengések az időjárásban, viszont Észak-Amerikában már havazik, és a szokásosnál jóval hidegebb van – hívta föl a figyelmet Lakatos Mónika. A hiányzó jégfelszín az Északi-sarki területeken azonban nem egyik napról a másikra érezteti a hatását, de akár előfordulhat, hogy hosszabb távon,

decemberben, januárban a szokásosnál melegebb vagy hidegebb lesz idehaza.

A folyamat nincs még kellő részletességgel feltérképezve, ezért fontos figyelemmel kísérni, hogyan reagál a légkör a következő hónapokban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×