eur:
402.71
usd:
373.4
bux:
89063.1
2025. április 1. kedd Hugó
Nyitókép: Pixabay

Azt már tudjuk, milyen új neveket adhatunk idén - most kiderült, miket nem

Magyarországon mostantól akár élhet ember Őze Őze névvel, Szabó Szabóval azonban nem.

Minden évben nevetés, illetve meghökkenés tárgya, milyen neveket adnának és adnak is gyermeküknek a magyar szülők, rendre bővül ezért az utónévkönyv. Hogy mi ennek a folyamata és a döntnökök hogyan ítélik meg, hogy átmenjen-e egy-egy igény a szűrőn, arról beszélt a Vehír.hu portálon Parapatics Andrea nyelvész, a Pannon Egyetem oktatója.

Mint elmondta, az MTA Nyelvtudományi Intézetének létezik egy öt fős úgynevezett Utónévbizottsága, akik meghatározott szempontok alapján dolgoznak. A bizottságban van névkutató, pszicholingvista, nyelvtörténész és szociolingvista is.

Ami nem képezheti vita tárgyát: két keresztnév adható legfeljebb, a nemnek megfelelő, a nevet az európai névkultúrába való illeszkedés határozza meg; a virágneveket a Jácint kivételével például női névként lehet adni vagy bejegyezni. Ami még irányadó, hogy külföldi neveknél a magyar ejtésmód számít, így lehet valaki például Dzsenisz.

Ami aztán már kicsit vitásabb lehet, de fontos szempont, hogy ne jelentsen hátrányt a viselőre később - például ne jelentsék fel a szülőket miatta: márkanév vagy családnév ezért nem igazán megy át.

Az Őze nevet viszont most elfogadták utónévként,

mert a középkorban egyelemű személynévként is használták, erre van bizonyíték is. Ugyanígy van a földrajzi nevekkel, ha van olyan, amely egyelemű személynévként használatban volt, mehet (pl.: Apaj).

Előfordul olyan is, hogy egy férfinévnek lesz egy női párja: a Magyaroroszágon eddig is létező Brájen névnek idén már a női párját is elfogadták, vagyis a Briannát. Egyébként kelta eredetű, jelentése pedig szilárd, erős. Az idegen eredetű nevekről általában elmondható, hogy

a pozitív jelentésűeket fogadják el, így például az arab eredetű Amar nevet, ami halhatatlant jelent, vagy a török eredetű Hürremet, aminek a jelentése vidám, boldog.

A többszörösen becéző formák kizáró okok lehetnek, így például a Katácskát is elutasították, a Verkát és a Böbét viszont elfogadták.

Irodalmi vagy művészeti alkotásokban szereplő fantázianeveket is elfogadnak akkor, ha beilleszthető névkultúránkba és ha nem pejoratív. Idegen eredetű nevet akkor javasolnak, ha külföldön már önálló személynévként használják. A Lóisz név idén már adható például, mert egyébként görög eredetű, és a Bibliában is előfordul.

A szakember felhívja a figyelmet, hogy a különleges nevű emberek hajlamosabbak deviáns viselkedésükre, hiszen őket a nevük miatt sokat bántják.

És végül néhány női név, ami mehet, illetve, ami nem:

  • Egres, Lóisz, Brianna, Boni, Emerina, Hébé, Pippa, Nandini
  • Aylin, Rába, Tibina, Mézy, Samsara, Pink.

Férfiak:

  • Arif, Dotán, Ildár, Timó, Őze, Terenc, Csemen, Lior
  • Oliwer, Mex, Triszmegisztosz, Dudi, Zöd

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: európai érdek, hogy nyissuk már ki a szemünket!

Demkó Attila: európai érdek, hogy nyissuk már ki a szemünket!

Milyen titkok derültek ki az elmúlt napokban a The New York Timesból? Miért nem jó az európai vezetők stratégiája az Egyesült Államokkal és Donald Trumppal kapcsolatban? Mi az USA érdeke Oroszország kapcsán? Miért támogatják a britek ilyen erőteljesen az ukránokat? Ezekről a kérdésekről is beszélt Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.

Száj- és körömfájás: az állatorvos szerint a vakcinázott és a betegségen áteső állatok is időzített bombák

Csak akkor érhető el a teljes mentesség, ha már nem lesz egyetlenegy beteg vagy vakcinázott állat sem az országban – mondta az InfoRádióban Csivincsik Ágnes. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos főmunkatársa hozzátette: ma már nem olyan jó a szarvasmarhák ellenálló képessége, mint a hetvenes években, az újszülöttek pedig még érzékenyebbek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.01. kedd, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Kijött elefántcsonttornyából az Európai Bizottság, az emberek pedig ráébresztették a valóságra

Kijött elefántcsonttornyából az Európai Bizottság, az emberek pedig ráébresztették a valóságra

Elsőre nehéz volt komolyan venni, hogy az Európai Bizottság véletlenszerűen kiválasztott európai állampolgárokkal akar konzultálni a 2028 utáni uniós költségvetésről. Aztán kiderült: a laikusnak tűnő résztvevők meglepően gyorsan megértették, hol ér véget Brüsszel hatásköre, és hol kezdődik a tagállamoké. A brüsszeli háromnapos eseményen elhangzó javaslatokat nemcsak meghallgatták, de dokumentálták is a Bizottság munkatársai, és ígéretük szerint ezek vissza is köszönhetnek a végső, 2028-2034-es közös költségvetésről szóló javaslatban. A résztvevők egy része nem EU-rajongóként érkezett, inkább azért, mert úgy érezte: eddig nem volt esélye beleszólni a döntéshozatalba, pedig nagyon is szeretett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×