Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
A Balaton-átevezés résztvevői Fonyódnál 2019. július 6-án. A versenyzőknek 10,2 kilométeres távot kell teljesíteniük Fonyódtól Badacsonytomajig és vissza.
Nyitókép: MTI/Varga György

Azért van annyi balatoni baleset, mert nincs meg a tudás

Táblákkal fogják bemutatni a balatoni strandokon, milyen ott a meder.

A helyi mederviszonyokat is bemutató, hatvan új tájékoztató táblát helyeztek el öt balatoni település strandjainak bejáróinál a vízi balesetek megelőzéséért, a szakmai összefogással született Mentőöv program keretében - erről sajtótájékoztatón számoltak be a prevenciós program megalkotói szombaton Balatonlellén.

A Mentőöv programot a két évvel ezelőtti, 24 balatoni áldozatot követelő nyár után indították el tavaly a balatoni vízirendészet szakmai útmutatásával a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) támogatásával és a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata (VMSZ) vezetésével, hogy

a Balaton Európa legbiztonságosabb tava maradjon.

A sajtótájékoztatón elhangzott, a vízi baleseteket gyakran információ- és önismeret hiány, felkészületlenség, vagy emberi felelőtlenség okozza, így a hatékony megelőzésben a kommunikációs eszközök komoly szerepet játszhatnak. Ezeknek a módszereknek, eszközöknek fejlesztésére, kidolgozására és megvalósítására vállalkozott a BFT által létrehozott Mentőöv munkacsoport.

Horváth László, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője elmondta, a program első látványos eleme a vízmélységről, mederviszonyokról, a viharjelzésről információkat közlő strandi tájékoztatótáblák kihelyezése. Valójában már tavaly elkezdődött a munka, közel 140 helyen mintegy 7 ezer gyerek számára vízbiztonságról tartott tájékoztató előadásokkal, foglalkozásokkal.

A rendőrkapitány ismertetése szerint

két éve huszonnégyen, tavaly nyolcan, idén eddig heten haltak meg a Balatonban.

Az esetek többségében időskori betegség, rosszullét, alkoholos befolyásoltság, öngyilkossági szándék játszott közre. A történteket elemezve megállapítható, általában nem társul szabálysértésekkel egy-egy tragédia, és megelőzéssel, megfelelő tájékoztatással sokat lehet tenni az újabb balesetek elkerüléséért - tette hozzá. Annál is inkább, mert a Balaton 235 kilométer hosszú partszakaszán 138 kijelölt strand, és csaknem ennyi nem kijelölt fürdőhely található,

a vízbe vezető bejárók száma 749, amelyek mennyiségét növeli a mintegy kétezer parti ingatlan saját bejárója. Ennyi helyen nem óvhatja mindenütt vízirendőr vagy vízimentő az egy-egy forró nyári napon 300 ezerre tehető fürdőző biztonságát

- mondta a kapitány.

Horváth László beszélt arról is, hogy nem tartják jó megoldásnak a mentőmellény kötelezővé tételét a vízibiciklik biztonságosabbá tétele érdekében, viszont szeretnék elérni, hogy

minden ilyen vízi-járművön legyen mentőeszköz.

Egyébként több, felelősen gondolkozó vízibicikli-kölcsönző magától is felszerelte már mentőeszközzel a vízi járműveit.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×