A tárcavezető a Duna-parti város Széchenyi terén összegyűlt többezres tömeg előtt gratulált a mintegy 250 éves télűző, tavaszköszöntő népszokás szervezőinek és résztvevőinek. Nagy István a kedvező időjárásra utalva úgy fogalmazott: "visszavonhatatlanul itt a tavasz" (...), "és vele a remény, a megújulás érzése és ünnepe".

"Készülünk ki a földekre, szeretnénk már vetni, mert jó reménységgel vagyunk az idei esztendő felé is" - hangoztatta.

Szekó József, Mohács polgármestere (Fidesz-KDNP) köszöntőjében felidézte, a busójárás éppen tíz éve került fel az emberiség szellemi-kulturális örökségének UNESCO-listájára. A népszokást mára minden mohácsi család magáénak érzi és hozzátartozik a város identitásához - jelezte. Mint kiemelte, "a busójárás örök, azt a mohácsiak, amíg világ, a világ, mindig meg fogják rendezni". A mohácsi fesztivál népszerűsége töretlen, a szervezők becslései szerint a busójárás kiemelt rendezvényei 80-100 ezer látogatót vonzanak. Az érdeklődők szórakoztatásáról idén rekordszámú, 1600 maskarás gondoskodik, a busójárás hat napja alatt 35 helyszínen 80 program várja az érdeklődőket.

A busók vasárnap kora délután csónakjaikkal a Mohács-szigetről átkeltek a Dunán, a délutáni felvonulást követően a kompról a folyó vizére bocsájtják a kimúlt telet jelképező fakoporsót, sötétedéskor pedig meggyújtják a főtéren álló, rőzséből összehordott hatalmas máglyát. A mohácsi jelmezesek hétfőn már házról házra járva mutatják be télűző tudományukat, a húshagyókeddi zárónapon pedig újabb máglyán elégetik a zord évszakot szimbolizáló koporsót.

Mohács messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először.

A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.